Bemutatkozás és elérhetőség

Szeder Fábián Díj

Szeder Fábián-díjjal a palóc kultúra-, hagyomány-, értékek őrzésének területén elért eredményeket díjazzuk. 
II. sz. színpad 9:29 9:37 0:08 Szeder Fábián-díj átadása Díjkiosztó ünnepség

A díjaknak (ösztöndíjaknak) sajátos szerepük van a szakmai testületek esetében: a szakmai értékelés, az odaítélés folyamata (javaslattevés, odaítélés) a szakmai társas élet része. A közösségi összetartó szálak erősítése is. A díjak odaítélése során kialakult viták – ha mégoly személyre szólóak is – alkalmat adnak szakmai számvetésre, összemérésre és közösen kialakítható szakmai és etikai normatívák létrehozására…

A szakmai testület esetében a díj kiosztása különleges esemény: az egymás iránti elismerés, a másik iránti érdeklődés ünnepe is. (Akadémiai életünkben másfél százada mindig kiemelkedő esemény volt a díjak kiosztása.) Ezért is az új díjrendszer formálásánál különösen ügyelni kell arra, hogy milyen közönség előtt, milyen alkalommal adjuk át a díjakat. A csak a szakmai testület (osztály, elnökség) által és csak a kutatómunkáért adományozott díjakat kívánatos szakmai fórumokon – közgyűlések, osztályülések – átadni.

Ugyanakkor a díjak (ösztöndíjak) odaítélése a tudomány és társadalom kapcsolatrendszerének egyik eseménye is. Megmutat(hat)ja a társadalomnak (azon belül a politikai és üzleti elitnek) a tudomány társadalmi hasznosságát. Akadémiánk esetében fokozottan segítheti a nyitott Akadémia elvének érvényesülését. Ez azt jelenti: az Akadémia zárt, elitista intézmény, de a kutatói gondolkodás és a kutatásszervezet fejlődése érdekében állandó kapcsolatot kíván fenntartani a társadalommal. Ugyanakkor a társadalommal el akarja fogadtatni, hogy a társadalom érdekében “ilyen”.  http://epa.oszk.hu/00700/00775/00005/1999_05_09.html

A Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület 2013-ban, az I. Palóc Világtalálkozó előtt alapította meg a Szeder Fábián-díjat. A Szeder Fábiánról elnevezett kitüntetéstannak az egyénnek, megosztott díj esetében személyeknek– legfeljebb 3 főnek –, csoportnak, közösségnek kívánja évről évre megítélni, akit, akiket a palóc kultúra-, hagyomány-, érték őrzésében a legjelentősebb képviselőjének tekint a Szervező Bizottság. Itt jogosan vetődik fel az igazságosság kérdése, hiszen a díjak odaítélésében a szubjektív egyéni akarat is szerepet játszik, de reméljük, a díj minden évben megtalálja jogos “tulajdonosát/tulajdonosait”!

2013-as Szeder Fábián-díjasaink:

  1. Agócs Gergő népzenész http://www.folkinfo.hu/agocs/
  2. Pál István tereskei dudás  http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l_Istv%C3%A1n_(p%C3%A1sztor)
  3. Tóth Imre a Palóc tájszótár szerzője  http://moly.hu/konyvek/toth-imre-paloc-tajszotar

2015-ös Szeder Fábián-díjasaink:
1. Dikácz Zsuzsanna, az Ipolyszalkai Tájház vezetője
2. F. Molnár Gabriella az Egri Csillagok Népdalkör vezetője, Édesanyám rózsafája című könyv szerzője,
3. Szabó János a Nógrád Táncegyüttes vezetője

2016-os Szeder Fábián-díjasaink:

Szeder Fábián Életmű Díj:

Duray Miklós (Felvidék)

Duray Miklós Losoncon született. Szlovákiai magyar politikus, író, az egyik meghatározó felvidéki közgondolkodó. Eredeti foglalkozása szerint geológus. „Neve felvidéki vonatkozásban az 1960-as évek közepétől lett közismert, amikor az akkori politikai hatalomtól független ifjúsági mozgalmat kezdett szervezni, Kárpát-medence szerte az 1970-es évek végén vált ismertté, amikor a felvidéki magyar iskolák védelmére polgárjogi tevékenységbe kezdett és a világ magyarsága akkor ismerhette meg a nevét, amikor jogvédői munkásságáért 1982-ben először letartóztatták. Sorsának sajátossága, hogy a rendszerváltás után is folyamatosan ki akarták őt szorítani életeleméből, a közéletből. Kezdetben az ifjú kommunistákra hasonlító rendszerváltók, majd a globalisták kegyeit kereső, pénzért mindenre kész Jánosok” – fogalmazott laudációjában Ember István.

Amerikai egyetemen is tanított, és címzetes egyetemi docens. Több állami kitüntetés birtokosa, a Magyar Örökség Díjat ugyancsak megkapta.

Duray Miklós sokat publikál. Első könyvei az Amerikai Egyesült Államokban jelentek meg. Eddig tizenhárom tanulmány és esszékötete jelent meg, és most van előkészületben további négy.

A palócság legnagyobb kitüntetését vette át augusztus 6-án, a IV. Palóc Világtalálkozón.

Duray Miklós a díjjal (Fotó: BB)
Duray Miklós a díjjal

Toldi István (Délvidék)

A vajdasági magyar mesemondók egyik legjobbika, szülőfalujában, Kupuszinán él családjával. A vidék szinte legbővebb meserepertoárjával rendelkező mesemondó. Fontosnak tartja, hogy minden érdeklődő gyermeknek legyen alkalma felnőttől mesét hallgatni. Toldi István a Vajdaságban a palóc népmesei kincs őrzője. Elismerésre méltó az önzetlen, fiatalokkal való foglalkozása, a hagyományörökítő vállalása.

Toldi István (Fotó: BB)
Toldi István

Füst Antal (Magyarország)

Nyugalmazott egyetemi tanárként megírta szinte az összes Nógrád megyei várnak a történetét. Helytörténeti és irodalmi tevékenységéért szintén a Szeder Fábián Életmű Díjjal tüntették ki.

Füst Antal átveszi az elismerést (Fotó: BB)
Füst Antal átveszi az elismerést

Szeder Fábián Ifjú Tehetség Díj:

Haraszti Júlia és Haraszti Marcsi (Magyarország)

A tízéves ikrek, tíz gyermekes, maconkai családba születtek. Édesanyjuk mellett, Szekécs Kálmánné Rozi nénitől tanulták a legtöbb maconkai népdalt. Ő ismerte fel szép hangjukat, és neki köszönhetően már ötéves korukban színpadon álltak. Ma az egész ország ismeri őket, szívesen hallgatja jellegzetes palóc hangzóikat, és gyönyörködik szemkápráztató palóc viseleteikben.

Haraszti Júlia és Haraszti Marcsi (Fotó: BB)
Haraszti Júlia és Haraszti Marcsi

Szeder Fábián Fiatal Közösségépítő Díj:

Beke Beáta (Felvidék)

A lekenyei születésű Beke Beáta neve nem ismeretlen Felső-Gömörben. Széles körű társadalmi tevékenységét az ott élők jól ismerik. Igazi közösségépítő. A Felvidék.ma tudósítója, így az írásaiból rendszeresen értesülhetünk a gömöri régió magyarságának helyzetéről. A Szövetség a Közös Célokért Társulás rozsnyói munkatársa. Már csak munkájából adódóan is a magyar–külhoni magyar kapcsolatok erősítésén dolgozik.
Több sikeres rendezvényt tud magam mögött. Legújabban a Csemadokos tevékenysége keretén belül is, a családoknak igyekszik mind szélesebb teret biztosítani a minőségi magyar kultúrához. Karitatív tevékenységének köszönhetően közösségét is erre ösztönözve, a kárpátaljai Szent Mihály Gyermekotthon lakóit segíti.

Beke Beáta
Beke Beáta

Ladóczki Vilmos (Felvidék)

A budapesti születésű Ladóczki Vilmos állami gondozott volt, aki 1975-ben került nevelőszülőkhöz Szurdokpüspökibe. Ott, a padláson találkozott régi, még őrizgetett, de már félretett használati tárgyakkal. Azonnal megérintette a varázsuk. „Merthogy ezeknek az eszközöknek lelkük van. Akkoriban az iskolában nem csak papírgyűjtés volt, hanem a régi használati tárgyakat is összeszedték a helytörténeti gyűjtemény számára. Hát valahogy így kezdődött”- vallja az egyik riportjában. Élete során sokfelé sodródott. Egyik fontos állomása volt Tiszadob. Sikeres pályafutásának kulcsfontosságú alakja Figula István, a gyermekváros akkori igazgatója, és Oláh Károly, csoportnevelő. A bőrművességet tőlük tanulta. Tizenöt éves korában megkapta bőrművesként az Ifjú iparművész címet. Az otthona élő múzeum, néprajzi gyűjtései országos hírűek. Szaktekintély lett ebben a témakörben.

Ladóczki Vilmos
Ladóczki Vilmos

Palóc Közösségért Díj:

Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság (Magyarország)

A dal és a versek fegyverével küzdenek hazánk, és a nemzet felemelkedéséért. A társaság tagjai szívügyüknek tekintik a hazaszeretet érzésének tolmácsolását.

 

Kupuszina (Délvidék)

A délvidéki Bácskertes, 1919-től Kupuszina, a vajdasági szórvány magyarság egyik nyugat-bácskai települése. A palóc lakosság Heves és Nyitra megyékből 1751-től, Mária Terézia rendeletére települt Kupuszinára. A több mint két évszázad alatt is megtartották hagyományaikat, viseletüket, gasztronómiájukat. Példaértékű, hogy teljesen idegen környezetben megmaradtak palócnak.

Alkotói Díj:

Pethőné Szabó Piroska (Magyarország)

Népi iparművész, aki hosszú évek óta foglalkozik hagyományőrzéssel, népi kismesterségekkel. Hímzéssel, csuházással, gyöngyfűzéssel, csipkeveréssel, és még nagyon sok mindennel. Az 1996-os év kiemelkedő szakmai sikereket hozott számára, megkapta a Népi iparművész címet.

Pethőné Szabó Piroska
Pethőné Szabó Piroska

Bocsi Éva (Magyarország)

Bocsi Éva Kézműves Remek-díjas népviseleti babakészítő népi iparművész. Babáit a legszínesebb palóc népviseletbe, a kazári-vizslási népviseletbe öltözteti. A IV. Palóc Világtalálkozó a 133. alkalom, hogy bemutatja alkotásait.

Bocsi Éva
Bocsi Éva

Szeder Fábián 1784. június 23-án, az Ipoly mentén, a Hont – megyei Csábon született, amely község a Palócföldön található. A 18. század egyik híres polihisztora, szerzetes tanár, kertész, író és néprajzkutató, évtizedeken át a pannonhalmi apátság főkertésze, a palócság első kutatója. A palócokról írt monográfiáit a kutatók a mai napig haszonnal forgatják. Írásaiban rögzíti a térség hagyományait, népviseletét, valamint beszédüknek egyes jellemző vonásait is. A reformkor kiemelkedő alakja, a bencés rend komáromfüssi jószágkormányzója, kora egyetemes kultúrájának munkálója, tanár és nevelő, irodalmár és gazdász, a magyar nyelv művelője, a palócság első, szakavatott kutatója, Benedek rendi szerzetes és áldozópap, sokoldalú tehetség volt. Szeder Fábián három területen különösen eredményesen működött. A magyar nyelv alapszabályainak lefektetése, tisztaságának megőrzése, a valóság kutatása, és a kertészet terén. Mindezek közül a magyar nyelv szeretete, őrzése és ápolása szinte a legfontosabb volt a számára.

http://felvidek.ma/2016/08/felvidekieket-is-dijaztak-a-iv-paloc-vilagtalalkozon-ismertetjuk-a-neveket/

SZEDER FÁBIÁNRÓL
A XVIII. század egyik híres polihisztora, szerzetes tanár, kertész, író és néprajzkutató. Évtizedeken át a Pannonhalmi Apátság főkertésze, a palócság első kutatója. A Palócokról írt monográfiáit a kutatók mai napig haszonnal forgatják. Írásaiban rögzíti földiei hagyományait, népviseletét, valamint beszédüknek egyes jellemző vonásait is.

A reformkor kiemelkedő alakja. „A bencés rend komáromfüssi jószágkormányzója, kora egyetemes kultúrájának munkálója: tanárés nevelő, irodalmár és gazdász, a magyar nyelv művelője, a palócság első szakavatott kutatója”. A benedekrendi szerzetes ésáldozópap sokoldalú tehetség volt.

Csáb
Diákévek
Pannonhalma
Füss
Munkásságáról
Palóc nyelvjárásról

1784. június 23-án, az Ipoly mentén, a Hont megyei Csábon (Čebovce) született, mely község a Palócföldön található. Sajó Sándor szerint az „ipolyvölgyi magyar általában költői hajlamú nép, dalos természetű”. A falvakban bőven terem a nóta, s az értékesebb eseményeket hamarosan kidalolják a leányok. A megye „hegyes- völgyes tájaira pazarul szórta szépségeit a természet. Sötétlő erdők és kies ligetek, búsongó várromok és vidám völgyek változnak rajta. Gabonát terem a völgy, szőlőt a hegyoldal, aranyat ezüstöt a magyar hegyvidék öle”.
Szeder Imre és Brogányi Erzsébet második gyermekeként itt látta meg Szeder János (a Fábián szerzetesi neve) a napvilágot, itt gyermekeskedett, és elemi iskoláit is itt kezdte. Összesen hét testvéréről tudunk.

Csáb után két esztendőn át Naszvadon (Nesvady) tanult. Középiskola tanulmányait Érsekújvárott kezdte meg (Nové Zámky). Tanult Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban. 1808-ban (24 évesen) Vilt József győri püspök áldozópappá szentelte.
Tanított Esztergomban retorikát, Győrben poézist, Dömölkön (Celldömölk) apátsági hitszónok volt. Győrben, Nagyszombaton, Komáromban, Esztergomban igazgató is volt.
1828-ban megindította az Uránia című folyóiratot, melynek hat éven át szerkesztője volt. „Czélom az volt, hogy merjenek a’ fiatalok kezdeni, ezért többnyire mindenkinek elfogadom munkáit…” -ezt írta Kazinczynak.

1831-ben (41 évesen) Pannonhalmára került, hogy „tisztán a tudományoknak élhessen”. Termékeny, gazdag évek következtek, hiszen tanár, könyvtáros, irdalom- és nyelvtudós, mellesleg jószágkormányzó is lett rövid időn belül, szinte egyidejűleg.
1830-ben megépült Pannonhalmi Főkönyvtár berendezése, a könyvek katalogizálása részben az ő munkája. Az állományt öt fő csoportba sorolta: hittudomány, jog, bölcselet, történelem és nyelvészet.

1841-ben (57 évesen) került jószágkormányzóként Füssre, hogy a Rend csallóközi javait kezelje. 1858 augusztusában (74 évesen) ünnepelte felszentelésének 50. évfordulóját, ez volt élete utolsó nevezetes eseménye.
1859. december 13-án meghalt. Temetése december 15-én, a füssi templomban volt.
Tartalmas, gazdag, szép életút állt mögötte. Bár nem magára értette, mégis teljesen illik rá a mondás: „A tökéletes mindenhol jó helyen áll, és mindenhonnan kiragyog…”. Sírja a füssi temetőben ma is látható. Friss virágot mindig tesz rá valaki.

Munkássága

Szeder Fábián három területen különösen eredményesen működött: a magyar nyelv alapszabályainak lefektetése, tisztaságának megőrzése, a palócság kutatása és a kertészet terén. Mindezek közül a magyar nyelv szeretete, őrzése és ápolása szinte a legfontosabb volt számára. ”Az olyan aki anyai nyelvét nem tudja, nincs otthon hazájában, és olyannak látszik előttem lenni, mint a mesterséges hangokra tanított madár, mely természetes énekét elfelejti, és a nótáját hibásan vakogja” -feljegyzései között olvashatjuk.

Szeder Fábián nagyon sokoldalú ember volt. A növénytermesztés és kertészet terén is jeleskedett. Bár benedekrendi szerzetesként rá is vonatkozott a Regula intézkedése, mely szerint a „a szerzeteseknek a mezőgazdaságot előmozdítani és kézi munkával is elősegíteni szintén kötelleségükben állot”. Gazdálkodását pannonhalmi jószágkormányzóként kezdte. Komoly mértékben foglalkozott szederfatelepítéssel, selyemtenyésztéssel és fontosnak tartotta a cukorrépa termesztést is. Termesztett: kukoricát, krumplit, dinnyét, mindenféle zöldségeket, gyümölcsöket.

Milyen ember volt Fábián? Írásaiból nemcsak pontossága, a nyelv szeretete, de az életszeretet, a vidámság, olykor huncut pajzánság is előcsillan. Néhány megmaradt tanulókori jegyzete árulkodik arról, hogy már diákként előszeretettel rajzolgatott, ha nem is mindig a rajzfüzetbe. A jegyzetek szélén egy mókusfigura, vagy éppen egy tájkép, templom, domb, fák, ösvények tűnnek elő, vegyesen a tananyaghoz kapcsolódó ábrákkal.

Diákok, rendtársak, egyszerű falusi emberek, akiket tanított, akikkel beszélt, akiken segített, mind részesei lettek a gazdag érzelem és gondolatvilágának, bölcs filozófiájának, emberiségének. Ezek az emberek értették, vitték és viszik tovább üzenetét, gazdagítják és teljesítik ki életünket egészen napjainkig.

Forrás: W.Nagy Ágota: „…Az időt okosan használni…” c.könyve

http://www.dalegylet.com/index.php?option=com_content&view=article&id=48&Itemid=56

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeder_F%C3%A1bi%C3%A1n_J%C3%A1nos

Szeder Fábián: A Palóczokról szóló könyve letölthető az alábbi linken:

http://mek.oszk.hu/03700/03709/03709.pdf

 

Himnuszaink

http://www.youtube.com/watch?v=bkolUfIgAPE

Isten áldja meg a magyart,
Tartson neve, míg a föld tart.
Paradicsom hazájában
Éljen örök boldogságban,
Éljen örök boldogságban

Töltse békével napjait,
Egyezve lássa fiait,
Ellennünk törő más ellenség
Minket meg ne rendíthessék,
Minket meg ne rendíthessék.

Legyen mindig az előttünk,
Hogy mennyit szenvedett népünk,
Becsüljük meg őseinket,
Kiktől kaptuk szép nyelvünket,
S adjuk tovább gyermekünknek

Isten áldja meg a magyart,
Tartson neve míg a föld tart.
Isten áldjon meg bennünket,
Minden igaz magyar embert,
Minden igaz magyar embert.

Boldogasszony Anyánk (régi magyar himnusz)

Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!

Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk :

Magyarországról,

Édes hazánkról,

Ne felejtkezzél el

Szegény magyarokról!

 

Ó Atya Istennek kegyes, szép leánya,

Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!

Magyarországról,

Édes hazánkról,

Ne felejtkezzél el

Szegény magyarokról!

 

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,

Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.

Magyarországról,

Édes hazánkról,

Ne felejtkezzél el

Szegény magyarokról!

 

Kegyes szemeiddel tekints meg népedet,

Segéld meg áldásra magyar nemzetedet.

Magyarországról,

Édes hazánkról,

Ne felejtkezzél el

Szegény magyarokról!

 

Sírnak és zokognak árváknak szívei,

Hazánk pusztulásán özvegyek lelkei.

Magyarországról,

Édes hazánkról,

Ne felejtkezzél el

Szegény magyarokról!

 

Vedd el országodról, ezt a sok ínséget,

Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet.

Magyarországról,

Édes hazánkról,

Ne felejtkezzél el

Szegény magyarokról!

 

Irtsd ki, édes Anyánk, az eretnekséget,

Magyar nemzetedből a hitetlenséget.

Magyarországról,

Édes hazánkról,

Ne felejtkezzél el

Szegény magyarokról!

 

Hogy mint Isten Anyját régen tiszteltenek,

Úgy minden magyarok most is dicsérjenek.

Magyarországról,

Édes hazánkról,

Ne felejtkezzél el

Szegény magyarokról!

 

Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott,

Szent László király is minket reád bízott.

Magyarországról,

Édes hazánkról,

Ne felejtkezzél el

Szegény magyarokról!

 

Sokat Fiad ellen, megvalljuk, vétettünk,

De könyörögj értünk, s hozzája megtérünk.

Magyarországról,

Édes hazánkról,

Ne felejtkezzél el

Szegény magyarokról!

 

Jézus Fiad előtt hajts térdet érettünk,

Mert ha nem cselekszel egy lábig elveszünk.

Magyarországról,

Édes hazánkról,

Ne felejtkezzél el

Szegény magyarokról!

 

Dicséret, dicsőség legyen az Atyának,

A te szent Fiadnak s Szentlélek mátkádnak.

Magyarországról,

Édes hazánkról,

Ne felejtkezzél el

Szegény magyarokról!

https://www.youtube.com/watch?v=OSOh3SZaDig&feature=player_embedded

https://sites.google.com/site/pilisbaranta16/home/registry

 

Előadók

Papp Lajos professzor

Papp_Lajos_prof

http://www.youtube.com/watch?v=FiGtB__J11E

Életem szolgálat.

  Szolgálni az embert, szolgálni a betegeket.

 Teremtőtől kapott hittel, krisztusi szeretet jegyében gyógyítani.

  Több évtizedes kutatói és klinikai tapasztalataimat, tudásomat kívánom ötvözni a holisztikus gondolkodással és az elfelejtett, évezredes népi bölcsességekkel.

Gyógyítani szívvel-lélekkel.

 Szívet-lelket-testet.

Az EGY-etemes embert.

http://www.papplajosprofesszor.hu/

Jakab Sándor, a III. Palóc Világtalálkozó védnökének bemutatkozó levele:

Jakab Sándor_Kenyeres Oszkárral
Jakab Sándor_Kenyeres Oszkárral

Jakab Sándor vagyok,a felvidéki Ipolyságon születtem,az Ipolyság melletti Tesmag nevű falucskában élek születésem óta.Büszke vagyok arra,hogy itt élhetek és arra is,hogy palócként tehetem ezt! 3 éve a Duna televízióban látható honismereti-turisztikai magazinműsor,a Hazajáró egyik szereplője lettem.Óriási lehetőségnek és küldetésnek tartom,hogy palócként járhatom be,mutathatom meg a tévénézőknek a Kárpát-medence gyönyörű tájait.Rengeteg szép helyen volt szerencsém megfordulni,nagyon sok jó magyar emberrel találkozhattam a Hazajáróban eltöltött 3 év alatt,de mikor itthon vagyok Palócföldön,a földijeim,a palócok között,az jelenti nekem az igazi lelki békét.Szívügyemnek tartom a palócok lakta sokszor meseszerű vidékek népszerűsítését,a palócok kultúrájának,hagyományaiknak bemutatását a túrázó,kiránduló vagy az egyszerűen csak erre fogékony embereknek..

Varga Tibor magyar jogtörténész.

Elődasása: Bátonyterenye, Gyürky-Solymossy Kastély; 2015.08.07-én, 17.15 órakor
Dr.Varga Tibor jogtörténész

Varga Tibor jogtörténész

Érettségi után családi indíttatásra jogász lett. A Kőrösi Csoma Akadémián tanított, 2008-ban megalapította a Szent Korona Szabadegyetemet. Gyakori előadó kulturális rendezvényeken. Solymáron él.

Előadásai többnyire a magyar nemzet múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a hajdani és a jelenkori társadalmi berendezkedés összevetéséről és a magyarság jelképeinek valós értelmezéséről szólnak. Legfontosabb küldetésének a Szent Korona-tan tanulmányozását tekinti; értelmezése szerint a tan lényege az igazság és ige, célja az ország „lelkileg felébresztése”.

Matek Kamill

imagesCA9WHWKW_Matek_Kamill

őstörténet-kutató, kristálygyógyász

Hosszú utat jártam be virtuálisan az „anyagtudományoktól” a határtudományokon át egészen az ezotéria világáig. Úgy érzem, örökké úton leszek, hogy megfejtsem az ősi civilizációk ezoterikus és műszaki titkait. Gyalogoltam a dogonok földjén Maliban, Szudánban a piramisokkal és a Kerma Kultúrával ismerkedtem, Etiópiában a kolostorokat és sziklatemplomokat jártam, végig látogattam Peru és Bolívia ősi hagyatékait, Egyiptom összes feltárt piramisát, gyalogoltam Kolumbia elveszett városában, bejártam az egykori Mayax piramisait (Honduras, Guatemala , és Mexikó, Belize területén), Libanon megalitjait vizsgálgattam és Bosznia új feltárásain már a kezdetektől fogva jelen voltam. Ily módon raktam össze a világ őstörténeti mozaikját , amelyet igyekszem teljesebbé és teljesebbé tenni, másokkal is megosztani.

http://www.youtube.com/watch?v=BZkmGEf9VAo
Elérhetőségeim:
http://www.m7design.hu/matekkamill.hu
E-mail: camillus@tvn.hu

Mónus József

15900_monus-jozsef1

Mónus József többszörös világrekorder tradicionális távlövő íjász. 2012. augusztus 24-én a belső-mongóliai Ergun városában rendezett íjászversenyen saját készítésű íjával és nyílvesszőjével 653 méteres távolságra lőtt el, amivel felállította a távlövés új világrekordját.

A korábbi rekordot is Mónus tartotta: 2010 márciusában egy budapesti rendezvényen 508,74 méteres lövéssel megdöntötte a távlövés addig nyilvántartott, 784 éves rekordját, ami 502,5 méter volt. Szintén ő tartja a legmesszebbre leadott sikeres találat rekordját is: a 2012-es Kurultájon 453 méteres távolságból leadott hat lövéséből egy nyílvesszővel eltalálta a 140*140 centiméteres méretű céltáblát.

2014. szeptemberében az Egyesült Államokbeli Wendoverben, három nap alatt hat világcsúcsot állított fel távlövő íjászatban és korlátlan kategóriában 538,400 méterre lőtte ki nyílvesszőjét.

Dibáczi Enikő

429256_408610465861294_2006250762_n

Bemutatkozás

Születtem Tigris évében, Ikrek havában, felnőttem Szolnok megyében egy kis falucskában. Pedagógus szüleim szerető szigora, nagyszüleim fehérre meszelt háza, az alföldi mesevilág, sokáig kísértek utamon. Innen hoztam a magyar népi kultúra iránti érdeklődésemet.

Gyermekkorom pazar és hatalmas „játszótere”: a Holt-Tisza partja a maga természeti közegével, megláttatta velem a világban rejlő isteni szépséget.

A csillagos ég szemlélése már korán mély igazságokra „oktatott”, mutatva tér és idő összefüggéseit, látszat és valóság viszonylagosságát, és csillagképek formájában az égre írt mítoszokat.

Különösen érdekel az egyes vallások tanításainak összehasonlítása, hogy egy-egy kérdésre milyen választ adnak. Tiszteletben tartva minden hitet, nem akarom egyiket sem „egyedül üdvözítőnek” bemutatni, mert egyiket sem tekintem a többi felett állónak. Főleg azt keresem bennük ami egyező, ami közös platform lehet, ami az Egy Közös Forrásból ered.

Kiemelten foglalkozom azonban az ősi magyar hitvilággal. Fontosnak tartom azt is megjeleníteni, hogy őseink vallása, filozófiája, mitológiája, ezek alaptételei hogyan nyilvánulnak meg az erkölcsiségében, és hogyan szövik át a mindennapokat.

Pedagógusként tudom, milyen fontos gyermekeinket EMBERnek, férfinak/nőnek, illetve Magyarnak, a szűkebb közösség boldog, alkotó tagjának nevelni Ezért végeztem tanulmányaimat (illetve most is tanulok), ezért dolgozom, hogy pedagógusként segíthessek a hozzám fordulóknak.    

 http://www.youtube.com/watch?v=iqKQgVGi9PA

Olasz Etelka

nyuszi

a magyar mesék és mondák világából

http://www.folkinfo.hu/olaszetelka/

Bemutatkozás

0  Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület 00

Székhely: 3073 Tar, Ágasvár út 11., Tel.szám: +36303380802/ +36306987703

Cégbejegyzés: Nógrád Megyei Bíróság, 2010.09.23. napján Pk.60.049/2010/4., 1751-es nyilvántartási számon

adószámunk: 18141384-1-12   számlaszámunk: K&H Bank 10401330-50526577-75661017

TLBK_profilkepe

Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület (röviden:TLBK) helyi igényekre válaszolva jött létre még 2009-ben, de hivatalosan csak a következő évben sikerült elismertetni a közösség tevékenységét. Elsősorban a hagyományőrzést, a közösség történelmének, hagyományainak felelevenítését, átörökítését tűztük ki célul, de fontossági sorrendünkben az elsők között van a határon túli MAGyarsággal való kapcsolatfelvételt, kapcsolattartást, széleskörű kapcsolattartás is, valamint a méltatlanul mellőzött falusi élet szépségének, pozitívumainak hirdetését, példamutatását megmutatni az ország és a Kárpát-medencében élő lakosságnak. Önkéntes munkánkkal szeretnénk példával elől járni abban, hogy a családi életünk mellett nagyon fontos a szűkebb közösséggel, lakókörnyezetünkkel is foglalkozni, és mindent megtenni annak érdekében, hogy e válsággal teli időszakban is megmaradjunk embernek, MAGyaroknak, jó palócoknak!

Elérhetőségeink:

Tel.: Kovács László elnök: 30/3380802

Berze Marianna titkár:    30/6987703

Honlapok:

www.palocvilagtalalkozo.hu

www.palocvilagtalalkozo.hupont.hu

www.tarlorincegyesulet.hupont.hu

 

e-mail: palocvilagtalalkozo@gmail.com,

tarlorincegyesulet@gmail.com

 

Nevünk: Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület

Székhely: 3073 Tar, Ágasvár út 11.,

Cégbejegyzés: Nógrád Megyei Bíróság, 2010.09.23. napján Pk.60.049/2010/4., 1751-es nyilvántartási számon

Adószámunk: 18141384-1-12

Számlaszámunk: K&H Bank 10401330-50526577-75661017