Bemutatkozás és elérhetőség

Palóc Világtalálkozó

„ Palócnak lenni kegyelmi állapot ”

F E L H Í V Á S

Palóc Világtalálkozó - Tar, 2013.08.2-4.

Palócok Világtalálkozója

Székelyek, Jászok, Kunok és végre a Palócok, mindannyian Magyarok!
Az első Palóc Világtalálkozó szervezése összmagyarsági, sőt, visszaszállva az idő kerekén, össz Magyar Törzsszövetségi keretekbe lépett. Palóc nemzetünk mellé álltak székely, jász, kun, sőt avar utódok is. Csatlakoztak hozzánk hagyományokat őrző szervezetek, mert egy akaratunk révén, ismét nagyot akarunk teremteni.
Szívünk és lelkünk őseink akaratából táplálkozik, a Jövő Magyarságtudatát és erejét építjük.
Minden törzsünk segítő erejével szervezzük az első Palócok Világtalálkozóját.
Segíts Te is, hogy ősapáink, ősanyáink akaratát valóra váltsuk! …mert Székelyek, Jászok, Kunok, Palócok, Mi mindannyian Magyarok, szövetséget kötöttünk. 

Bevezetés

Életünk során gyakran találkozunk a közösség összetartó és alkotó erejével, vagy épp annak hiányával. Pedig ez az összetartás és alkotó erő olyan értéke egy társadalomnak, egy szűkebb közösségnek, mely a legnagyobb tartalékokat tudja biztosítani a fenntarthatóságnak, a fejlődésnek. Épp napjaink szétaprózódott társadalmának jajkiáltásai hívják föl a figyelmet arra, hogy mennyire fontosak az összetartó közösségek, amelyek képesek lehetnek saját életük, életkörülményeik, helyzetük javításában tevékenyen részt venni. A globalizáció negatív hatásaira válaszolva a rendszerváltás óta rengeteg önszerveződő csoport, közösség jött létre, mely a kor kihívásainak oly módon szeretne megfelelni, hogy felismerve a gazdasági, szociális és kulturális téren a lokalitás értékeit, azokat megerősítik, fejlesztik.

 

Aki nem ismeri múltját, nem értheti a jelent, amely a jövőnek hordozója” – valljuk Tamási Áron gondolatát. E bölcs és igaz idézetnek a megfontolása után ismertük fel, hogy lehetetlen továbbélésünk Palócországban tovább úgy, hogy netudnánk, kik vagyunk, honnan származunk valójában, kinek és kiknek köszönhetjük óriási örökségünket. Legfontosabb célkitűzésünk, hogy a még máig vitatott, és meghatározatlan palócságnak utat mutassunk, összefogásra sarkalljuk. Sokan dolgozunk ezért a célért elszigetelve, szétszóródva Magyarország északi részén, párbeszéd, igazi összetartozás érzése nélkül. Ezért 2013.augusztus 2-4. között a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület kezdeményezésére, háromnapos rendezvényt tartunk, ahol a világ bármely táján élő palócság egymásra találhat.

 

A civil szervezetek feladata a kultúra közvetítésében

A civil társadalomra és szervezetekre óriási felelősség hárul, hogy összefogja az individuumokat, hogy ne egyedül, támasz nélkül kelljen boldogulniuk, s a közösségiség megélése által képessé váljék minden tagja egy élhetőbb, boldogabb jövőt teremteni magának, s környezetének, s az egész emberiségnek.

 

A közösségfejlesztés egy hatékony és alapvető eszköze a helyi társadalomnak, mely által a közösségek megismerhetik és legyőzhetik saját korlátaikat. A megfelelő működéshez elengedhetetlen a továbbiakban, hogy képesek legyünk beleszólni a saját életünket befolyásoló döntési folyamatokba. Ehhez azonban valódi közösségek kellenek, amelyek tagjai között legfőbb erény a közösségiség. Ha ez nincs meg egy közösségben, akkor az a közösség hamarosan a darabjaira hullik széjjel, s teret ad a közömbösségnek, az ellenségeskedésnek, a társadalmi hanyatlásnak. Ennek egyszer már részesei lehettünk, a ma feléledő folyamatot épp ezért minden erőnkkel támogatni kell.

A közösségek, mint a társadalom gerince erősíthetik a társadalom normáit, kohézióját, fenntarthatóságát. Ezért nagyon fontos, hogy odafigyeljünk rájuk, segítsük munkájukat. Gyengítésük, ellehetetlenítésük csakis az elnyomó hatalmaknak kedvez, hiszen „ellenszél nélkül könnyebb kormányozni a hajót”.

A civil szervezetek sajátos helyet foglalnak el a közművelődésben, ugyanis nagyon fontos szerepet vállalnak a kulturális értékek közvetítésében, azok elsajátításában és létrehozásában is, pl. a népművészet és a néphagyomány iránt érdeklődő személyek, közösségek közművelődési összefogása, tevékenységük segítése. Feladatuknak tekintik a néphagyomány értékeinek megismertetését, megőrzését, ápolását, valamint énekkarok, népdalkörök, hangszeres együttesek érdekképviseletét, népzene, néptánc értékeinek feltárását, ápolását.  Ilyen a mi egyesületünk is, melynek célkitűzései a közösségfejlesztő, közösségszervező szerep mellett a kultúraközvetítést is magáénak tekinti.

 

Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület

A szervezet neve: Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület (továbbiakban Egyesület)

Az egyesület rövid neve: Tar Lőrinc Baráti Kör ( TLBK )

Az egyesület székhelye: Magyarország, 3073. Tar, Ágasvár út 11.

Az egyesület levelezési címe: 3073. Tar, Ágasvár út 11.

Az egyesület elérhetőségetarlorincegyesulet@gmail.compalocvilagtalalkozo@gmail.com

Az egyesület honlapjahttp://www.tarlorincegyesulet.hupont.hu

Telefon: Kovács László (elnök):30/338-08-02, Berze Marianna (titkár): 30/698-77-03

Jogállása: jogi személy

Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet

Nyilvántartási szám: 1751

Nyilvántartásba vette a Nógrád Megyei Bíróság Pk.60.049/2010/4. számú végzésével 2010.09.23.-án

A szervezet bemutatása

2010 őszén, Magyarország és a világ egyik legcsodálatosabb kis falujában, a Mátra és a Cserhát hegyvonulatával körbeölelt Nógrád megyei kis településen, Tar községben jött létre a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület. Az összefogás, és az erőforrások összehangolásának jelentőségét felismerve hangsúlyozni kívánjuk a partnerség előremutató erejét, valamint rámutatni arra, hogy a térség természeti, kulturális és ember alkotta értékeinek szélesebb körben történő megismertetése a helyi és térségi élet fellendülésének mozgatórugója.

Az Egyesület kifejezett célja, hogy tagjai segítségével olyan közösséget hozzon létre, ami összetartásra buzdít, az önkifejezés képesség gyakorlását, az egymás iránt érzett felelősségünk erősítését kívánja elősegíteni. Tagjaink szellemi tökéjével, közös gondolkodással kívánjuk tartalmasabbá tenni Tar község lakóinak életét a kulturális- és sportéletének támogatásával, a helyi hagyományőrzés folytatásával, feladatunknak tartjuk a község szociális és turisztikai lehetőségeinek fejlesztését.

A természetfeletti szépségű megye és falunk lakóinak életét azonban beárnyékolja az elmaradottság, a munkanélküliség sötét leple. Egy palóc település megannyi szépséggel, gonddal, rejtett erőforrással.  Az ország óvó szeme elsiklott felettünk, s Borsod -, és Hajdú Bihar megye megmentésére való igyekezetében elfeledkezett szegény megyénkről, az itt élő emberekről. A rendszerváltást követő bányák felszámolásával, az üveg-, és tűzhelygyár bezárásával rengeteg ember veszítette el munkáját, vált reményvesztetté. Aki nem tudott jó időben, jó helyen lenni, annak a munkanélküli segély, az évtizedekig elhúzódó átképzések, s jobb híján a napi több száz km-es ingázás jut.  „A munkalehetőségek már „kihalásos” és rokoni, ismerősi alapon működnek. Ha nem vagy rokona, ismerőse senkinek, nagyon nehéz normális munkát találni „– mondja az egyszerű többség.

A megye és településünk egyetlen adottságára, a természeti szépségére alapozható lenne a turizmus, azonban az idegenforgalmi infrastruktúra hiányosságai visszahúzó erővel hat az egyetlen kiugró lehetőségünkre. Hagyományaink és népművészetünk alapul szolgálhatna e nemes cél elérése érdekében. Egyesületünk immáron 16 szorgalmas tagja azon fáradozik, hogy meglévő szellemi tőkéjével hogyan járulhat hozzá lakóhelyünk és környezetünk fellendítéséhez. Fennállásunk közel 1 éve alatt is sok új dolgot tudtunk az itt élő emberek számára adni. Példának említenénk az Egyesület elnöke által készített Jurta sátor, mely alkalmat ad az íjászattal egybekötött bemutatók tartására, a hagyományok felelevenítésére, a közösségiség megélésére. Minden adandó alkalmat szeretnénk megragadni, hogy felhívjuk az ország figyelmét településünk szépségeire, gondjaira, lehetőségeire, de mi magunk is azért munkálkodunk, hogy ezt magunk is képesek legyünk orvosolni, képesek legyünk magunkért tenni valamit.

 

Eddigi tevékenység bemutatása

Az Egyesület tagjaival már több éve dolgozunk együtt, külön-külön is hosszú évekre visszamenően végeztünk önkéntes munkát a falu érdekében. 2006-ig a településen egy, az önkormányzat által létrehozott Alapítvány működött. Azóta azonban irányításunkkal, segítségünkkel több civil szervezet is létrejött, mint pl. a Tari Polgárőr Egyesület, a tari Kontyvirág Néptáncegyüttes, a Tari Nyugdíjas Egyesület, valamint a vajdasági testvértelepüléssel való kapcsolatot is az Egyesület tagjai hozták létre. Az elmúlt közel két év alatt adománygyűjtést rendeztünk a helyi, (tűzeset miatt két szobája teljesen kiégett) Vadvirág Lakóotthon lakói számára; pályázatírói tanfolyamot szerveztünk a környékünkön élő pedagógusok, önkormányzati dolgozók és a civil szervezetek számára; előadásokat tartottunk történelmi várak témában; hagyományőrző napot tartottunk az óvodásaink számára; bábkészítő versenyt hirdettünk a településen élőknek; íjász bemutatókat és íjász versenyeket szervezünk rendszeresen, valamint már egy éve nagyon jól működik az iskolai íjász  szakkörünk, valamint a „pokoljáró” Tar Lőrincnek, az írországi barlangból való hazatérésének 600. évfordulója tiszteletére nagyszabású, egyhetes rendezvénysorozatot tartottunk. Nagyon büszkék vagyunk a tavalyi évben megrendezésre került Jurta Akadémia nevet viselő rendezvényünkre, melyre az ország minden részéről megtiszteltek látogatásukkal, érdeklődésükkel az idelátogatók. Ezen az eseményen öt népcsoport ajánlotta föl tiszteletadása jeléül, őseink tiszteletére az öt kopjafát, amit ünnepélyes keretek között avattunk föl.

Eredményes hét esztendőt könyvelhetünk el, hiszen 2006 óta a megújulás jegyében zajlik a falu élete a civil összefogás szintjén. Ennek a megújulásnak viszont állandóan jelen kell lennie egy település életében, hiszen ha nincsenek újító ötletek, megáll a fejlődés, és az amúgy is az elvándorlással, elöregedéssel fenyegetett település, hanyatlásnak indulna.

t70.jpg

Palóc Világtalálkozó

A Palóc Világtalálkozó gondolata már régóta megfogalmazódott a Tar Lőrinc Baráti Kör tagjai körében. Fiatal közösség lévén azonban eddig csak a tervezés szintjén maradt, ugyanis anyagi támogatáshoz jutni egy ilyen közösségi rendezvényhez nagyon nehéz. Meg kellett várnunk, hogy a bírósági végzéstől elteljen a két év, mivel a legtöbb pályázat előfeltételként szabja meg az előzetes, kétéves működést.

A tavalyi év már konkrétumokkal szolgált a tagok számára, ugyanis sikeresen megszerveztünk íjászversenyeket, megálmodóként és társrendezőként nagyon jól „szerepeltünk” a „Pokoljáró” Tar Lőrinc-hét megrendezésében. A 2012. júliusi Jurta Akadémia c. rendezvényünk országos jellege és sikere rávilágította figyelmünket arra a célra, melyet mindig is követtünk, hogy sajátságos múltunkat, életünket, mivoltunkat mutassuk meg az azonos értékrenddel élő honfitársainknak. Elkötelezettséget érzünk a nemzeti hovatartozásunk erősbítését szolgálni, és ezen belül is a palócság öntudatra ébresztése a legfőbb, rövidtávú célkitűzésünk.

 

Palócokról röviden

A palócság létszámában is a második legnagyobb népcsoport a Kárpát-medencében, és területileg is a második legnagyobb területet elfoglaló népcsoport. Palócföld,hazánk északi részén terül el, a Duna-Tisza közétől, az Alföld és a magyar-szláv nyelvhatár között, a Mátrától és a Bükktől északra fekvő medence jellegű terület, illetve az Ipoly völgye, a Mátra-hegység környéke, amelyet régebben Felföldnek neveztek, Hont, Nógrád, Heves, Borsod és Gömör történelmi megyékre terjed ki. 1920-ban, Magyarország szétdarabolásakor a Palócföld egy része is mai határainkon kívülre került, a mai Szlovákia része lett.

A palócok eredete, a palóc etnikum kialakulása a településtörténeti kutatás legvitatottabb kérdései közé tartozik. A nagy lélekszámú palócság évezredes történelmét, sajátos beszédmódját, életstílusát, hagyományait, népi műveltségét már sokan kutatták. Ennek ellenére az eddigi ismeretek mögött számtalan fehér folt, s válaszra váró kérdés lappang. A palócok történetének máig is teljességében felderítetlen és hiányos, de már több kutató által bizonyított tényen és feltételezésen alapuló történet látott napvilágot. Sajnos egyik sem a népcsoport önazonosságának erősbítését szolgálta, több esetben a sajátosságok közül inkább a negatívumra igyekezett rávilágítani a figyelmet. Hozzáteszem, hogy teljesen tévesen, ugyanis figyelmen kívül hagyja azt a sokszínű, sokoldalú, változatos kultúrát, amellyel rendelkezik a palócság. Egy olyan közösség, amelyet annyi negatív jelzővel illettek, és pejoratív értelemmel ruházták föl még az megnevezését is, nem birtokolhatja mindazt a tudást, tudáshalmazt, amelyet a palócság bír.

Ugyan, ennek az írásnak nem feladata kutatni az igazságot, mégis azt hiszem, csak úgy tudunk igaz hívei, elkötelezett tagjai lenni a palócság fennmaradásának, ha a palócok történelmi és kulturális értékeit maradéktalanul megismerjük, és megismertetjük. Nem engedjük, hogy a globalizációs darálóba kerüljön!

 

Szervezők, közreműködők

A rendezvény ötletgazdája és szervezője a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület, partnerségben a tari Kontyvirág Hagyományőrző- és Néptáncegyüttessel, az ózdi Arvisura Társasággal, a felvidéki Almágy községgel, az ipolyszalkai Tájházzal, valamint magánszemélyekkel.

 

Kontyvirág Hagyományőrző- és Néptáncegyüttes

2006 novemberében fiatalokból és asszonyokból alakult a Kontyvirág Néptáncegyüttes. A Kárpát-medence régi hagyományainak megőrzését, valamint továbbvitelét tűzte ki célul. Annak ellenére, hogy tagjai többségének nem volt előtanulmánya a néptánc terén, mégis magas színvonalú munkájával, odaadásával és sikereivel méltán mondhatjuk Tar község és mondhatni az egész palócság büszkeségének az immár hét esztendős együttest.

Ózdi Arvisura Társaság

A Társaság 2007. április 28-án alakult meg Ózdon, azaz a palócok (pal-úzok) földjén. Az Arvisura szellemiségét megtartva, a céljuk megismertetni a magyarsággal ősi történelmét, ezzel kapcsolatban előadásokat, kiállításokat és hagyományőrző találkozókat is szerveznek.

 

Almágy (Gömöralmágy) község

Község a Besztercebányai kerület, Rimaszombati járásában, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1920-tól Jablonica, 1927-től Almáď, 1948-tól Gemerský Jablonec a hivatalos neve. 1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozott.

2001-ben 701 lakosából 629 (89.7%) magyar és 61 (8.7%) szlovák volt. A tavalyi évben, Taron megrendezett Jurta Akadémián az almágyi Polgármester és helyettes díszvendégként vett jelen, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy alkalmasint testvér-települési kapcsolatot építhessenek ki a két település között.

 

Ipolyszalkai Tájház

Az Ipoly Menti Kulturális és Turisztikai Társaság 2001 januárjában alakult, hogy hatékonyabban tudjon néprajzi, népművészeti értékeink megmentésén dolgozni, pályázati úton e cél érdekében megteremteni az anyagi feltételeket. A társulást a községben működő tömegszervezetek (CSEMADOK) azon tagjai hozták létre, akiknek fontos a község fejlődése, a hagyományok ápolása, a határ menti együttműködés, a falusi turizmus megalapozása, s nem utolsó sorban munkahelyek teremtése a térségben, ahol 34%-os a munkanélküliség. További céluk a kulturális turizmus megalapozása az Alsó Ipoly Mentén együttműködve a hazai és magyarországi szervezetekkel. Szeretnék elérni, hogy községük az Alsó Ipoly Mente kulturális központja legyen társulásuk irányításával.

 

Védnökök, támogatók, szponzorok

Szervezőként szem előtt tartva legfontosabb célkitűzésünket, egy jó hangulatú, színvonalas, szórakoztató rendezvénnyel szeretnénk a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon megrendezni a Palócok Világtalálkozóját. Ehhez szükségünk van a legszélesebb körű összefogásra, partnerségre nemcsak a palócok körében, hanem szerte a Kárpát-medencei és a világ bármely táján élő magyarsággal.

Pénzügyi támogatóink lehetnek a jászok-, kunok-, és székelyek találkozóihoz hasonlóan a Kulturális Minisztérium, a vidékfejlesztési miniszter, az Országgyűlés elnöke,  különböző pénzügyi szervek (akik zászlajukra tűzték a kulturális témájú összejövetelek támogatását), a megyei közgyűlések, cégek, vállalatok.

A rendezvény sikeréhez hozzájárulhatnak azok a közösségek is, melyek nem anyagi támogatással, hanem eszköz-, valamint emberi erőforrással segítik munkánkat. Ez ugyanolyan fontossággal bírnak, mint az anyagi támogatás jelent a munkánkhoz.

 

A rendezvény célja, üzenete

 

  • A „jó Palócok” csodálatra méltó múltjának megismertetése, jelenének bemutatása és jövőképének formálása a palócok körében.
  • Más népcsoporthoz tartozókkal is megismertetni gazdag hagyományvilágunkat, viseleteinket, országhatáron átívelő örökségünket, szokásainkat, kultúránkat.
  • Szeretnénk, ha az elkövetkezendő években hagyománnyá válna az évi egyszeri találkozó megrendezése, ahol találkozhat egymással helyi- és elszármazott Palóc ember – éljen bárhol a világon.
  • Az áhított MAGyar EGYséget megalkotni csak úgy vagyunk képesek, ha előbb lokálisan, aztán globálisan fog össze a NEMzet.

 

Rendezvényhelyszín bemutatása

Tar község története

Az Északi- Középhegységben a Cserhát és a Mátra találkozásánál épült Tar község arról az udvarházról kapta a nevét, amely a Tar család tulajdonában volt. A tatárjárás utáni időben a falu és környéke királyi birtok lett, melynek fontossága IV. Béla és fia, a későbbi V. István közötti harcokban nyert kifejezést.

Az ifjú király híveinek megszerzésére és jutalmazására fordította a nagykiterjedésű földterületeket. Ilyen adományozáskor fordult elő Tar község neve, mint lakott hely. 1265-ben V. István a rátót nembeli Porch Istvánt, az ifjú királyné főlovászmesterét tüntette ki az ágasvári uradalomnak odaajándékozásával. Ide tartozott Tar falu is. A nemzet egyes ágain keresztül az 1347-es években István nevű leszármazottja felvette a Tari nevet. A család tagjai csak a XIV. század végén „emelkedtek” fel, amikor is számos méltóságviselő került ki közülük. Egymás után szerezték birtokaikat. Így Tari László is. Két fia közül János 1402-ben már meghal, míg a másik fiú, Lőrinc fiatalon a királyi udvarba kerül. Erzsébet és Mária királynők udvarában töltötte fiatalkorát. Itt vált udvari emberré és lovaggá.

1404-1406 között pohárnokmester, 1407 és 1049 között a királyné pohárnokmestere. 1407- és 1408 között étekfogómester és fősáfár, miközben 1407-ben Hont és Nógrád vármegyék ispánja lesz. Volt még az anyagi javak felügyelője, gazdatiszt és alispán is. Tagja lett a Sárkányos rendnek, és élete végéig a királyi tanácsnak. 1408-ban Írországba indul zarándokútra. Tari Lőrinc később az irodalomba is bevonult: írországi „pokoljáró” útját – amit a Szent Patrick-sziget kénes barlangjához tett – Tinódi Lantos Sebestyén énekelte meg.

Írországon kívül járt még Kréta szigetén, Bariban, Páduában, Rómában és Indiában is. Szerepe volt abban, hogy 1407-ben Zsigmond Pásztónak Budával azonos kiváltságokat adományozott. Átlagon felüli művelt ember volt. Nem csupán kiváló írástudását bizonyítja sajátkezű levele, de azt is tudjuk róla, hogy a latinon kívül a görög és a héber nyelvet is bírta. 1414-ben részt vett Zsigmond király aecheni császárrá koronázásán. Valószínűsíthető, hogy a konstanzi zsinaton ott volt. 1426-ban halt meg.

A köznemességből kiemelkedő Tariak közel 150 évig virágzó központokat tartottak fönn. Így Taron is az udvarházat, amely 1465-ig a család birtokaként ismeretes. A község két fő nevezetessége a várfal maradványa, amely a fent említett Tari család idején, mint udvarház működött, és a mellette épült jelenleg is működő katolikus templom. Tari Lőrinc továbbépítette, bővítette a XIII. századi eredetű kisméretű falusi plébánia templomát. A híres-nevezetes templom akkor is megmaradt, mikor a források az udvarház erődítmény, a tari vár erőszakos lerombolásáról adnak számot 1559-ben.

A török fennhatósága alatt lévő térségben (1552-től) átmeneti hanyatlás, lepusztulás után a templomot barokk stílusban építették át. A mai tari domboldalon álló, kőfallal körülkerített, háromkaréjos szentélyű római katolikus templom igen különböző korokból származó részletekkel, román, gót, barokk, klasszicista stílusú elemekkel vált különleges építészeti értékké.  A négyesztendős munkával feltárt és restaurált templom Európában is ritkaságnak számító egyházi műemlék. A templom XIII. és XVIII. század között született faliképei, a középkori Magyarország egyedülálló örökségei, a templomi falfestészet jelentős művészettörténeti emlékei. A Tari család majd a Guti Ország család kihalása után a térség birtokosai az Eszterházyak, Droskovitsok, Reviczkyek, Almássyak köréből kerülnek ki a XVII. és XIX. század között. A XV. századból származó mezővárosi rang nem emelte ki a települést a környező községek köréből, s a XVI-XVII. század évtizedeiben a “városi kiváltságok” megkoptak, elvesztették jelentőségüket. A XIX. században Tar Heves Vármegye települése lett, és egészen az 1950-es visszacsatolásig ebbe a közigazgatási körbe tartozott.

1996 tavaszán az új iskola udvarán Kodály-szobrot avatott a község: az új iskolát arról a nagy magyar zeneszerzőről, zenetudósról nevezték el, aki a községben, a falu térségében jelentős népzenei kutatásokat végzett, s már-már hazajáró volt a Mátra alján, tari énekes asszonyok körében, akik ma is őrzik a “tanár úr” emlékét, és fonográfos falujárásának élményeit. A portrészobor Erdei Sándor szobrászművész munkája. Az új iskola, a réges-régi műemlék templom, a Tari Lőrinc romos udvarháza, a műemlék jellegű plébánia ház mellett a kilencvenes években különös, idegenforgalmi szempontból is jelentős létesítménnyel gazdagodott a falu térsége. A Gömör-hegy tövében a Koplaló tanyán, a Kis Zagyva völgyébe vezető út torkolatánál buddhista-templom létesült, amelyet maga a dalai láma avatott fel, s a népszerű Sztupa egzotikus látványossága, a buddhista kolostor meditációs központja.

 

A település elhelyezkedése, megközelíthetősége

A község a Cserhátot és a Mátrát elválasztó Zagyva folyó völgyében helyezkedik el. A 21-es számú főútvonal és a Salgótarján – Hatvan – Budapest vasútvonal párhuzamosan szeli át a települést. A fővárostól 98, a megyeszékhelytől 25, a legközelebbi várostól – Pásztótól – 5 km távolságra van. Földrajzi fekvése nemcsak a turizmus számára (lenne) kedvező, hanem a néhány cserháti falu megközelíthetősége miatt közlekedési kiscentrummá is minősíti a községet. Az Ágasvár, Farkaslyuk-tető, Gombás-tető, Akasztó-domb és a Cserhát szinte átölelik a kis falut, harmonikus és festői környezetet biztosítva az itt lakók számára.

Palóc Világtalálkozó előzetes programja

 

2013. augusztus 2-3-4.

Tar

Augusztus 2. (péntek)

 

13:30      Palóc Világtalálkozó  ünnepélyes megnyitója

  14:00       Kiállítások megnyitója a Művelődési Házban
14:00 A Palócok regevilága Emlékezés Deédesre, a Palócok aranyasszonyára

Történelmi képek a palócok múltjából

 18:00-19:00 BaRaKa együttes koncertje

 19:00 Leányvásár (Az ózdi Arvisurások vezetésével)

 20:30 „Palócok tüze”

 Napközben

  „Palócok Fája” ültetése
Hagyományőrző kézműves játszóház és póni lovaglás

Augusztus 3. (szombat)

08:00 Vendégek fogadása, Palóc gasztronómiai fesztivál megnyitója

 09:00 A Palóc Világtalálkozó ünnepélyes megnyitója

 Koszorúzás az Ősök Kopjafáinál

 09:30 Ünnepi műsor

 10:30 Palóc települések felvonulása, bemutatkozása, köszöntése (standok)
Elszármazottak köszöntése

 12:30-14:00 Ebéd

 Palóc lakodalom

 (14:00- hajnalig) Palóc Lakodalom az Alsó-Garam-menti Kurtaszoknyás falvak,

 a Kontyvirág Néptáncegyüttes és a Nógrád Néptáncegyüttes közreműködésével

 Egész napos programjaink
Palóc települések utcája
Kézműves-utca
Gyógyító falu
Sétakocsikázás
Ugráló vár és egyensúlyozó játékok

 

Augusztus 4. (vasárnap)

 9:00 Bemutatók

 Előadások

 Viselet bemutató

 11:00 Szentmise

14:00 – 18:00    Kulturális műsor: Palóc települések művészeti csoportjainak bemutatkozása

 A Világtalálkozó vándorbotjának átadása

 Közben: Lovas programok, Íjász bemutató stb.

 d.e. Sportpályán meghívásos labdarúgó mérkőzések

 

Információk

A rendezvényről érdeklődni lehet honlapjáról, a http://www.tarlorincegyesulet.hupont.hu weboldalon, a  tarlorincegyesulet@gmail.com vagy a palocvilagtalalkozo@gmail.com e-mail címen, és a +3630/6987703-as, illetve a +3630/3380802-es telefonszámokon.

Várjuk hívását, üzenetét, kérdéseit, amit igyekszünk a lehető leghamarabb megválaszolni.

Megjegyzések

1. A programváltoztatás jogát fenntartjuk. A műsorok feltüntetett időtartamába a technikai beállítások, beszerelések is beleértendők.

2. Egyes külön programok, szolgáltatások térítéskötelesek, illetve a korlátozott létszám lehetőségek miatt előzetes regisztrációt igényelnek.

“Fél világot is bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel
s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot, ha nemzetedről megfeledkezel.” Wass Albert

 PalóVilágtalálkozó

 2013augusztus 234. Tar község

Értékfeltáró, értékőrző, értékközvetítő, nemzeti érzékenységű fesztivál, mely a palóc identitás és az összetartozás erősítése céljából, a Föld minden térségéből érkező büszke palócoknak szól.

Céljaink:

  • A „jó Palócok” csodálatra méltó múltjának megismertetése, jelenének bemutatása és jövőképének formálása a palócok körében.
  • Más népcsoporthoz tartozókkal is megismertetni gazdag hagyományvilágunkat, viseleteinket, országhatáron átívelő örökségünket, szokásainkat, kultúránkat.
  • Szeretnénk, ha az elkövetkezendő években hagyománnyá válna az évi egyszeri találkozó megrendezése, ahol találkozhat egymással helyi- és elszármazott Palóc ember – éljen bárhol a világon.

Tar község Nógrád megye egyik legszebb kis települése – mely a Mátra és a Cserhát ölelésében fekszik- ad otthont a Palócok Világtalálkozójának.

„..Korunk identitásválságban szenvedő nemzedékeinek szükségük van a család, a magyar s ezen belül a palóc identitás megtartására, hogy a Kárpát-medencében megmaradhassunk!…”                                                         ( Palócország – Meseország zsűri elnöke )

 Kulturális, sport, gasztronómiai programokkal várunk minden kedves érdeklődőt!

 Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület, Kontyvirág Táncegyüttes

 Ózdi Arvisura Társaság, BaRaKa Együttes, Ipolyszalkai Tájház, Almágy község, Nógrád Táncegyüttes; s várjuk a további csatlakozni kívánó településeket, közösségeket, magánszemélyeket!

Érd: Kovács László 30/3380802, Berze Marianna 30/6987703;    tarlorincegyesulet@gmail.com,

palocvilagtalalkozo@gmail.com e-mail címen.

Várjuk igaz palószeretettel!