Palóc Világtalálkozó

Gyújts magadból éltető fényt..! ”

Palóc Világtalálkozó

Bevezetés

Életünk során gyakran találkozunk a közösség összetartó és alkotó erejével, vagy épp annak hiányával. Pedig ez az összetartás és alkotó erő olyan értéke egy társadalomnak, egy szűkebb közösségnek, mely a legnagyobb tartalékokat tudja biztosítani a fenntarthatóságnak, a fejlődésnek. Épp napjaink szétaprózódott társadalmának jajkiáltásai hívják föl a figyelmet arra, hogy mennyire fontosak az összetartó közösségek, amelyek képesek lehetnek saját életük, életkörülményeik, helyzetük javításában tevékenyen részt venni. A globalizáció negatív hatásaira válaszolva a rendszerváltás óta rengeteg önszerveződő csoport, közösség jött létre, mely a kor kihívásainak oly módon szeretne megfelelni, hogy felismerve a gazdasági, szociális és kulturális téren a lokalitás értékeit, azokat megerősítik, fejlesztik.

 

Aki nem ismeri múltját, nem értheti a jelent, amely a jövőnek hordozója” –

valljuk Tamási Áron gondolatát. E bölcs és igaz idézetnek a megfontolása után ismertük fel, hogy lehetetlen továbbélésünk Palócországban tovább úgy, hogy ne tudnánk, kik vagyunk, honnan származunk valójában, kinek és kiknek köszönhetjük óriási örökségünket. Legfontosabb célkitűzésünk, hogy a még máig vitatott, és meghatározatlan palócságnak utat mutassunk, összefogásra sarkalljuk. Sokan dolgozunk ezért a célért elszigetelve, szétszóródva Magyarország északi részén, párbeszéd, igazi összetartozás érzése nélkül. Ezért 2015.augusztus 7-9. között a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület kezdeményezésére, háromnapos rendezvényt tartunk, ahol a világ bármely táján élő palócság egymásra találhat.

 

A civil szervezetek feladata a kultúra közvetítésében

 A civil társadalomra és szervezetekre óriási felelősség hárul, hogy összefogja az individuumokat, hogy ne egyedül, támasz nélkül kelljen boldogulniuk, s a közösségiség megélése által képessé váljék minden tagja egy élhetőbb, boldogabb jövőt teremteni magának, s környezetének, s az egész emberiségnek.

 

A közösségfejlesztés egy hatékony és alapvető eszköze a helyi társadalomnak, mely által a közösségek megismerhetik és legyőzhetik saját korlátaikat. A megfelelő működéshez elengedhetetlen a továbbiakban, hogy képesek legyünk beleszólni a saját életünket befolyásoló döntési folyamatokba. Ehhez azonban valódi közösségek kellenek, amelyek tagjai között legfőbb erény a közösségiség. Ha ez nincs meg egy közösségben, akkor az a közösség hamarosan a darabjaira hullik széjjel, s teret ad a közömbösségnek, az ellenségeskedésnek, a társadalmi hanyatlásnak. Ennek egyszer már részesei lehettünk, a ma feléledő folyamatot épp ezért minden erőnkkel támogatni kell.

 A közösségek, mint a társadalom gerince erősíthetik a társadalom normáit, kohézióját, fenntarthatóságát. Ezért nagyon fontos, hogy odafigyeljünk rájuk, segítsük munkájukat. Gyengítésük, ellehetetlenítésük csakis az elnyomó hatalmaknak kedvez, hiszen „ellenszél nélkül könnyebb kormányozni a hajót”.

A civil szervezetek sajátos helyet foglalnak el a közművelődésben, ugyanis nagyon fontos szerepet vállalnak a kulturális értékek közvetítésében, azok elsajátításában és létrehozásában is, pl. a népművészet és a néphagyomány iránt érdeklődő személyek, közösségek közművelődési összefogása, tevékenységük segítése. Feladatuknak tekintik a néphagyomány értékeinek megismertetését, megőrzését, ápolását, valamint énekkarok, népdalkörök, hangszeres együttesek érdekképviseletét, népzene, néptánc értékeinek feltárását, ápolását.  Ilyen a mi egyesületünk is, melynek célkitűzései a közösségfejlesztő, közösségszervező szerep mellett a kultúraközvetítést is magáénak tekinti.

A Palóc Világtalálkozó gondolata már régóta megfogalmazódott a Tar Lőrinc Baráti Kör tagjai körében. Fiatal közösség lévén azonban eddig csak a tervezés szintjén maradt, ugyanis anyagi támogatáshoz jutni egy ilyen közösségi rendezvényhez nagyon nehéz. Meg kellett várnunk, hogy a bírósági végzéstől elteljen a két év, mivel a legtöbb pályázat előfeltételként szabja meg az előzetes, kétéves működést.

 A 2012-es év már konkrétumokkal szolgált a tagok számára, ugyanis sikeresen megszerveztünk íjászversenyeket, megálmodóként és társrendezőként nagyon jól „szerepeltünk” a „Pokoljáró” Tar Lőrinc-hét megrendezésében. A 2012. júliusi Jurta Akadémia c. rendezvényünk országos jellege és sikere rávilágította figyelmünket arra a célra, melyet mindig is követtünk, hogy sajátságos múltunkat, életünket, mivoltunkat mutassuk meg az azonos értékrenddel élő honfitársainknak. Elkötelezettséget érzünk a nemzeti hovatartozásunk erősbítését szolgálni, és ezen belül is a palócság öntudatra ébresztése a legfőbb, rövidtávú célkitűzésünk.

Palócokról röviden

A palócság létszámában is a második legnagyobb népcsoport a Kárpát-medencében, és területileg is a második legnagyobb területet elfoglaló népcsoport. Palócföld,hazánk északi részén terül el, a Duna-Tisza közétől, az Alföld és a magyar-szláv nyelvhatár között, a Mátrától és a Bükktől északra fekvő medence jellegű terület, illetve az Ipoly völgye, a Mátra-hegység környéke, amelyet régebben Felföldnek neveztek, Hont, Nógrád, Heves, Borsod és Gömör történelmi megyékre terjed ki. 1920-ban, Magyarország szétdarabolásakor a Palócföld egy része is mai határainkon kívülre került, a mai Szlovákia része lett.

A palócok eredete, a palóc etnikum kialakulása a településtörténeti kutatás legvitatottabb kérdései közé tartozik. A nagy lélekszámú palócság évezredes történelmét, sajátos beszédmódját, életstílusát, hagyományait, népi műveltségét már sokan kutatták. Ennek ellenére az eddigi ismeretek mögött számtalan fehér folt, s válaszra váró kérdés lappang. A palócok történetének máig is teljességében felderítetlen és hiányos, de már több kutató által bizonyított tényen és feltételezésen alapuló történet látott napvilágot. Sajnos egyik sem a népcsoport önazonosságának erősbítését szolgálta, több esetben a sajátosságok közül inkább a negatívumra igyekezett rávilágítani a figyelmet. Hozzáteszem, hogy teljesen tévesen, ugyanis figyelmen kívül hagyja azt a sokszínű, sokoldalú, változatos kultúrát, amellyel rendelkezik a palócság. Egy olyan közösség, amelyet annyi negatív jelzővel illettek, és pejoratív értelemmel ruházták föl még az megnevezését is, nem birtokolhatja mindazt a tudást, tudáshalmazt, amelyet a palócság bír.

Ugyan, ennek az írásnak nem feladata kutatni az igazságot, mégis azt hiszem, csak úgy tudunk igaz hívei, elkötelezett tagjai lenni a palócság fennmaradásának, ha a palócok történelmi és kulturális értékeit maradéktalanul megismerjük, és megismertetjük. Nem engedjük, hogy a globalizációs darálóba kerüljön!

 

Szervezők, közreműködők

A rendezvény ötletgazdája és szervezője a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület, partnerségben az elmúlt három alkalommal (2013., 2015., 2016.) Bátonyterenyei Önkormányzattal, 2018-ban a Cserháthalápi Önkormányzattal és civil szervezeteikkel, valamint magánszemélyekkel.

2 Replies to “Palóc Világtalálkozó”

  1. Kovacs Hajnal vagyok az erdélyi Biborka Neptáncegyüttes vezetője.
    Tavaly nem tudtunk a meghívásnak eleget tenni, de ígéretet tettem , hogy idén táncosaimmal részt veszünk a Palóc Világtalálkozón. Hova kell bejelentkeznem?

    1. Drága Hajnal! Annyira nagy boldogság számunkra, hogy megtisztelnék rendezvényünket jelenlétükkel, de sajnos ebben az évben nem tudjuk megrendezni a találkozót. Reméljük, jövőre már tényleg találkozhatunk! Addig is jó egészséget, sok örömet, sikereket kívánunk Önnek és Csoportjának!

      Tisztelettel: Kovács László elnök, főszervező

Vélemény, hozzászólás?