A Szeder Fábián-díj alapító okirata
Preambulum
Mi, a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület, a palóc népcsoport történelmi, kulturális és szellemi öröksége iránt érzett felelősségünktől vezérelve, annak tudatában, hogy nemzetünk maradandó értékei csak akkor őrizhetők meg, ha azok művelői és szolgálói méltó megbecsülésben részesülnek, az I. Palóc Világtalálkozó esztendejében, 2013-ban, ezen alapító okirattal létrehozzuk a
SZEDER FÁBIÁN-DÍJAT.
A díj rendeltetése, hogy maradandó erkölcsi elismerésben részesítse mindazokat, akik hűséggel, áldozatos munkával és példamutató életművel szolgálják a palóc nép hagyományainak, nyelvének, népzenéjének, tánckultúrájának, népművészetének, szellemi és tárgyi örökségének megőrzését, gyarapítását és továbbörökítését.
A díj névadójának kiválasztásakor a Szervező Bizottság azon meggyőződést vallotta, hogy e kitüntetés csak olyan személy nevét viselheti, aki munkásságával örök időkre példát állított a palócság szolgálatában.
Ezért a Szervező Bizottság – Agócs Gergő, felvidéki származású népzenész, népzenekutató, érdemes művész ajánlását elfogadva – egyetértésben úgy határozott, hogy a kitüntetés névadója Szeder Fábián legyen, akinek tudományos munkássága elsőként tárta fel és örökítette meg hitelesen a palóc nép nyelvi és kulturális sajátosságait. Neve azóta is a tudományos igényesség, a hagyománytisztelet és a nemzeti szolgálat jelképe.
A Szeder Fábián-díj annak az egyénnek, megosztott adományozás esetén legfeljebb három személynek, illetőleg közösségnek vagy alkotó közösségnek adományozható, akik hosszú időn át végzett, kiemelkedő és példaadó tevékenységükkel maradandó érdemeket szereztek a palóc kulturális örökség kutatásában, megőrzésében, művelésében, továbbadásában vagy közösségi szolgálatában.
A díj odaítélése nem csupán kitüntetés, hanem a palóc közösség legmagasabb erkölcsi megbecsülésének kifejezése. Annak bizonysága, hogy a közösség számon tartja és hálával övezi mindazokat, akik munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy őseink öröksége ne csupán emlékezet, hanem élő valóság maradjon.
Valljuk, hogy hagyományaink csak addig élnek, amíg vannak, akik őrzik, művelik és továbbadják azokat. Ezért a Szeder Fábián-díj nem pusztán elismerés, hanem fogadalom is: a palóc örökség szolgálata mindenkor közös ügyünk, amely nemzedékről nemzedékre öröklődő kötelesség és megtisztelő hivatás.
Ennek hiteléül a Szeder Fábián-díjat megalapítjuk, annak szellemiségét megőrizzük, rangját ápoljuk, s gondoskodunk arról, hogy az minden esztendőben méltó módon találja meg azon személyt, személyeket vagy közösséget, akik életükkel és munkásságukkal leginkább rászolgáltak e megtisztelő elismerésre.
Ad maiorem culturae Palócensis gloriam.
A palóc kultúra nagyobb dicsőségére.
* * * * * * * *
2013-as Szeder Fábián-díjasaink:
- Agócs Gergő népzenész http://www.folkinfo.hu/agocs/
2. Pál István tereskei dudás http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l_Istv%C3%A1n_(p%C3%A1sztor)
Pista bácsi az I. Világtalálkozón kapta a díjat, azonban azt már átvenni nem tudta. Sajnos Pista bácsi 2015-ben elhunyt. Áldott emlékét szívünkben őrizzük.
3. Tóth Imre a Palóc tájszótár szerzője http://moly.hu/konyvek/toth-imre-paloc-tajszotar
Sajnos Imre bácsi 2015-ben elhunyt. Áldott emlékét szívünkben őrizzük.
2015-ös Szeder Fábián-díjasaink:
1. Dikácz Zsuzsanna, az Ipolyszalkai Tájház vezetője
2. F. Molnár Gabriella az Egri Csillagok Népdalkör vezetője, Édesanyám rózsafája című könyv szerzője
3. Szabó János a Nógrád Táncegyüttes vezetője
Szeder Fábián Életmű Díj:
Duray Miklós (Felvidék)
Duray Miklós Losoncon született. Szlovákiai magyar politikus, író, az egyik meghatározó felvidéki közgondolkodó. Eredeti foglalkozása szerint geológus. „Neve felvidéki vonatkozásban az 1960-as évek közepétől lett közismert, amikor az akkori politikai hatalomtól független ifjúsági mozgalmat kezdett szervezni, Kárpát-medence szerte az 1970-es évek végén vált ismertté, amikor a felvidéki magyar iskolák védelmére polgárjogi tevékenységbe kezdett és a világ magyarsága akkor ismerhette meg a nevét, amikor jogvédői munkásságáért 1982-ben először letartóztatták. Sorsának sajátossága, hogy a rendszerváltás után is folyamatosan ki akarták őt szorítani életeleméből, a közéletből. Kezdetben az ifjú kommunistákra hasonlító rendszerváltók, majd a globalisták kegyeit kereső, pénzért mindenre kész Jánosok” – fogalmazott laudációjában Ember István.
Amerikai egyetemen is tanított, és címzetes egyetemi docens. Több állami kitüntetés birtokosa, a Magyar Örökség Díjat ugyancsak megkapta. Duray Miklós sokat publikál. Első könyvei az Amerikai Egyesült Államokban jelentek meg. Eddig tizenhárom tanulmány és esszékötete jelent meg, és most van előkészületben további négy.
A palócság legnagyobb kitüntetését vette át augusztus 6-án, a IV. Palóc Világtalálkozón.

Szeder Fábián Életmű Díj: Toldi István (Délvidék)
A vajdasági magyar mesemondók egyik legjobbika, szülőfalujában, Kupuszinán él családjával. A vidék szinte legbővebb meserepertoárjával rendelkező mesemondó. Fontosnak tartja, hogy minden érdeklődő gyermeknek legyen alkalma felnőttől mesét hallgatni. Toldi István a Vajdaságban a palóc népmesei kincs őrzője. Elismerésre méltó az önzetlen, fiatalokkal való foglalkozása, a hagyományörökítő vállalása.
Szeder Fábián Életmű Díj: Füst Antal (Magyarország)
Nyugalmazott egyetemi tanárként megírta szinte az összes Nógrád megyei várnak a történetét. Helytörténeti és irodalmi tevékenységéért szintén a Szeder Fábián Életmű Díjjal tüntették ki.
Szeder Fábián Ifjú Tehetség Díj:
Haraszti Júlia és Haraszti Marcsi (Magyarország)
A tízéves ikrek, tíz gyermekes, maconkai családba születtek. Édesanyjuk mellett, Szekécs Kálmánné Rozi nénitől tanulták a legtöbb maconkai népdalt. Ő ismerte fel szép hangjukat, és neki köszönhetően már ötéves korukban színpadon álltak. Ma az egész ország ismeri őket, szívesen hallgatja jellegzetes palóc hangzóikat, és gyönyörködik szemkápráztató palóc viseleteikben.
Szeder Fábián Fiatal Közösségépítő Díj:
Beke Beáta (Felvidék)
A lekenyei születésű Beke Beáta neve nem ismeretlen Felső-Gömörben. Széles körű társadalmi tevékenységét az ott élők jól ismerik. Igazi közösségépítő. A Felvidék.ma tudósítója, így az írásaiból rendszeresen értesülhetünk a gömöri régió magyarságának helyzetéről. A Szövetség a Közös Célokért Társulás rozsnyói munkatársa. Már csak munkájából adódóan is a magyar–külhoni magyar kapcsolatok erősítésén dolgozik.
Több sikeres rendezvényt tud magam mögött. Legújabban a Csemadokos tevékenysége keretén belül is, a családoknak igyekszik mind szélesebb teret biztosítani a minőségi magyar kultúrához. Karitatív tevékenységének köszönhetően közösségét is erre ösztönözve, a kárpátaljai Szent Mihály Gyermekotthon lakóit segíti.
Ladóczki Vilmos (Felvidék)
A budapesti születésű Ladóczki Vilmos állami gondozott volt, aki 1975-ben került nevelőszülőkhöz Szurdokpüspökibe. Ott, a padláson találkozott régi, még őrizgetett, de már félretett használati tárgyakkal. Azonnal megérintette a varázsuk. „Merthogy ezeknek az eszközöknek lelkük van. Akkoriban az iskolában nem csak papírgyűjtés volt, hanem a régi használati tárgyakat is összeszedték a helytörténeti gyűjtemény számára. Hát valahogy így kezdődött”- vallja az egyik riportjában. Élete során sokfelé sodródott. Egyik fontos állomása volt Tiszadob. Sikeres pályafutásának kulcsfontosságú alakja Figula István, a gyermekváros akkori igazgatója, és Oláh Károly, csoportnevelő. A bőrművességet tőlük tanulta. Tizenöt éves korában megkapta bőrművesként az Ifjú iparművész címet. Az otthona élő múzeum, néprajzi gyűjtései országos hírűek. Szaktekintély lett ebben a témakörben.
Palóc Közösségért Díj:
Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság (Magyarország)
A dal és a versek fegyverével küzdenek hazánk, és a nemzet felemelkedéséért. A társaság tagjai szívügyüknek tekintik a hazaszeretet érzésének tolmácsolását.
Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság
Palóc Közösségért Díj: Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Kupuszina (Délvidék)
A délvidéki Bácskertes, 1919-től Kupuszina, a vajdasági szórvány magyarság egyik nyugat-bácskai települése. A palóc lakosság Heves és Nyitra megyékből 1751-től, Mária Terézia rendeletére települt Kupuszinára. A több mint két évszázad alatt is megtartották hagyományaikat, viseletüket, gasztronómiájukat. Példaértékű, hogy teljesen idegen környezetben megmaradtak palócnak.
Alkotói Díj:
Pethőné Szabó Piroska (Magyarország)
Népi iparművész, aki hosszú évek óta foglalkozik hagyományőrzéssel, népi kismesterségekkel. Hímzéssel, csuházással, gyöngyfűzéssel, csipkeveréssel, és még nagyon sok mindennel. Az 1996-os év kiemelkedő szakmai sikereket hozott számára, megkapta a Népi iparművész címet.
Alkotói Díj: Bocsi Éva (Magyarország)
Bocsi Éva Kézműves Remek-díjas népviseleti babakészítő népi iparművész. Babáit a legszínesebb palóc népviseletbe, a kazári-vizslási népviseletbe öltözteti. A IV. Palóc Világtalálkozó a 133. alkalom, hogy bemutatja alkotásait.
A Szeder Fábián Közösségi Kultúráért Díjat 2017-es Szikragyújtó Napunkon a következőknek adományoztuk:
- Agócs Ildikó és Agócs Gyula – az almágyi házaspár fáradhatatlan munkájáért kapta a díjat, mellyel a magyarság, azon belül a palóc kultúra fenntartását támogatják községükben, iskolájukban, valamint a magyarországi közösségek és Almágy község együttműködéséért, összefogásáért.
- A Bényi Kézművesház – a kurtaszoknyás falvak egyedi viseletének megtartásáért, megismertetéséért, szokásaik megőrzéséért, önfeláldozó hagyományőrző munkájáért részesült az elismerésben.
Bényi Kézművesház
http://felvidek.ma/2017/09/jajkialtas-a-palocok-elszigeteltsegenek-megszunteteseert/
Szeder Fábián Közösségi Kultúráért Díj:
- A Nagybátony Ófalusi Hagyományőrző Egyesület – Ófalu hagyományainak hű megőrzéséért és a Palóc Világtalálkozók sikeres megrendezésében való közreműködésükért kapták a díjat.

Szeder Fábián Életműdíj 2019 :
Szeder Fábián Életműdíjat kapott 2022-ben:
Berzeviczy-Fehér Jánosné – viseletkészítő, a Népművészet Mestere Fedémesről
Lőrincz Sarolta Aranka – nyugalmazott óvodapedagógus, az Ipoly menti palócmagyarság krónikása, a palócság értékmentője Ipolbalogról

Bodzsár Gyula – kultúraszervező, konferanszié, humorista, újságíró Inámból

Sasvári János – a Népművészet Mestere Díjas Palóc bútorfaragó-bútorfestő, Népi Iparművész, aki Balassagyarmaton született, de tősgyökeres Szügyinek tartja magát

AMIT TUDNIILLIK SZEDER FÁBIÁNRÓL |
| A XVIII. század egyik híres polihisztora, szerzetes tanár, kertész, író és néprajzkutató. Évtizedeken át a Pannonhalmi Apátság főkertésze, a palócság első kutatója. A Palócokról írt monográfiáit a kutatók mai napig haszonnal forgatják. Írásaiban rögzíti földiei hagyományait, népviseletét, valamint beszédüknek egyes jellemző vonásait is.
A reformkor kiemelkedő alakja. „A bencés rend komáromfüssi jószágkormányzója, kora egyetemes kultúrájának munkálója: tanár és nevelő, irodalmár és gazdász, a magyar nyelv művelője, a palócság első szakavatott kutatója”. A benedekrendi szerzetes ésáldozópap sokoldalú tehetség volt. – Csáb 1784. június 23-án, az Ipoly mentén, a Hont megyei Csábon (Čebovce) született, mely község a Palócföldön található. Sajó Sándor szerint az „ipolyvölgyi magyar általában költői hajlamú nép, dalos természetű”. A falvakban bőven terem a nóta, s az értékesebb eseményeket hamarosan kidalolják a leányok. A megye „hegyes- völgyes tájaira pazarul szórta szépségeit a természet. Sötétlő erdők és kies ligetek, búsongó várromok és vidám völgyek változnak rajta. Gabonát terem a völgy, szőlőt a hegyoldal, aranyat ezüstöt a magyar hegyvidék öle”. Csáb után két esztendőn át Naszvadon (Nesvady) tanult. Középiskola tanulmányait Érsekújvárott kezdte meg (Nové Zámky). Tanult Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban. 1808-ban (24 évesen) Vilt József győri püspök áldozópappá szentelte. 1831-ben (41 évesen) Pannonhalmára került, hogy „tisztán a tudományoknak élhessen”. Termékeny, gazdag évek következtek, hiszen tanár, könyvtáros, irdalom- és nyelvtudós, mellesleg jószágkormányzó is lett rövid időn belül, szinte egyidejűleg. 1841-ben (57 évesen) került jószágkormányzóként Füssre, hogy a Rend csallóközi javait kezelje. 1858 augusztusában (74 évesen) ünnepelte felszentelésének 50. évfordulóját, ez volt élete utolsó nevezetes eseménye. Munkássága Szeder Fábián három területen különösen eredményesen működött: a magyar nyelv alapszabályainak lefektetése, tisztaságának megőrzése, a palócság kutatása és a kertészet terén. Mindezek közül a magyar nyelv szeretete, őrzése és ápolása szinte a legfontosabb volt számára. ”Az olyan aki anyai nyelvét nem tudja, nincs otthon hazájában, és olyannak látszik előttem lenni, mint a mesterséges hangokra tanított madár, mely természetes énekét elfelejti, és a nótáját hibásan vakogja” -feljegyzései között olvashatjuk. Szeder Fábián nagyon sokoldalú ember volt. A növénytermesztés és kertészet terén is jeleskedett. Bár benedekrendi szerzetesként rá is vonatkozott a Regula intézkedése, mely szerint a „a szerzeteseknek a mezőgazdaságot előmozdítani és kézi munkával is elősegíteni szintén kötelleségükben állot”. Gazdálkodását pannonhalmi jószágkormányzóként kezdte. Komoly mértékben foglalkozott szederfatelepítéssel, selyemtenyésztéssel és fontosnak tartotta a cukorrépa termesztést is. Termesztett: kukoricát, krumplit, dinnyét, mindenféle zöldségeket, gyümölcsöket. Milyen ember volt Fábián? Írásaiból nemcsak pontossága, a nyelv szeretete, de az életszeretet, a vidámság, olykor huncut pajzánság is előcsillan. Néhány megmaradt tanulókori jegyzete árulkodik arról, hogy már diákként előszeretettel rajzolgatott, ha nem is mindig a rajzfüzetbe. A jegyzetek szélén egy mókusfigura, vagy éppen egy tájkép, templom, domb, fák, ösvények tűnnek elő, vegyesen a tananyaghoz kapcsolódó ábrákkal. Diákok, rendtársak, egyszerű falusi emberek, akiket tanított, akikkel beszélt, akiken segített, mind részesei lettek a gazdag érzelem és gondolatvilágának, bölcs filozófiájának, emberiségének. Ezek az emberek értették, vitték és viszik tovább üzenetét, gazdagítják és teljesítik ki életünket egészen napjainkig. Forrás: W.Nagy Ágota: „…Az időt okosan használni…” c.könyve http://www.dalegylet.com/index.php?option=com_content&view=article&id=48&Itemid=56 http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeder_F%C3%A1bi%C3%A1n_J%C3%A1nos Szeder Fábián: A Palóczokról szóló könyve letölthető az alábbi linken: |



https://www.heol.hu/heves/kozelet-heves/szeder-fabian-dij-az-egri-csillagok-nepdalkor-vezetojenek-626374/




















