Palócföld 1.

„Palócország” a legnagyobb magyar katolikus népcsoport hazája. Bár tudományosan nehezen meghatározható pontos kiterjedése és a palócok eredete, ezzel a névvel illetik a Mátra északi lejtőitől körülbelül a Rima és a Sajó völgyéig, s a Bükk hegységtől nyugatra, az Ipoly lapályáig terjedő palócföldet. A „jó palócokat és tót atyafiakat” a 19.században Mikszáth Kálmán emelte be az irodalmi köztudatba. Ma a palócság egyedi, különleges értékei turisztikailag is komoly vonzerőt jelentenek. A térség kultúrája igen változatos: szinte minden településen sajátos egyedi viseletek, szokások, hagyományok élnek a mai napig. A Palóc Úton járva megelevenedik előttünk az élő hagyomány, az építészet, a kézművesség, a gasztronómia, a népzene és néptánc. A kis falvak ma is őrzik viseletüket, a nagyobb településeken rendezvények idézik fel a hagyományokat. A világörökségi helyszín – Hollókő – a részben élő népviselet, a természeti környezet, az egyedi építészeti együttes és az itt élők hagyományszeretete révén került fel a világ védett értékeinek listájára. A Palóc Utat bejárva a néprajzi értékek mellett számtalan élmény várja az utazót: az ország legmagasabb hegycsúcsai, legmagasabban fekvő települései, tavai, vízesések, természetvédelmi területek, jelzett túraútvonalak, tanösvények, gyógyfürdők, klimatikus gyógyhelyek.

Az ország egyetlen szárazfürdője, legnagyobb borvidéke, leglátogatottabb múzeuma, első földalatti bányászati kiállítóhelye, világörökségi várományos ősmaradványos lelőhelye, középkori várak, kastélyok, templomok, búcsújáró helyek ígérnek változatos élményeket. A hagyományőrző rendezvényeken Ön is részese lehet a palócok ünnepeinek, megkóstólhatja ételeiket, boraikat, megtanulhatja táncaikat, játékaikat. Az itt élő emberek őszinte vendégszeretettel fogadják az utazókat, hiszen a látnivalók és a programok java része a falvak lakóinak összefogásából, szülőföldjük iránti szeretetből jött létre azért, hogy hírül adja az utódoknak és az utazóknak: hogyan éltek, dolgoztak, ünnepeltek valamikor. Megőrizve és megmutatva ezt a gazdag népművészetet, s mindazt a szépséget, amit nemzedékek egymás utáni sora alakított ki.

Jöjjön el, járja végig a Palóc Utat, látogassa meg a 30 települést összefogó útvonal egészét vagy egy-egy kis szakaszát! Legyen részese mindennapjainknak, ünnepeinknek, rendezvényeink színes forgatagának!

Információk: Palóc Út Egyesület
3100 Salgótarján, Főtér 5.

• Mátra 

http://matrahegy.hu/latnivalok/

• Mátrafüred – Palócbaba Múzeum

Gyűjteményünk 1983-tól állandó kiállításként üzemel Mátrafüreden. Kiállítóhelyeink változtak, de már több mint 18 éve állandó helyen tekinthető meg, a Mátrafüredi régi általános iskolában, a Pálosvörösmarti út 2 sz. alatt. A gyűjtemény anyagát Szakács Józsefné ( Mészáros Magda †1923-2012) kezdte gyűjteni 65 évvel ezelőtt. A Palócföldet bejárva darabról-darabra vásárolta össze a régi hímzéseket, lakástextileket, viseleti darabokat. A lakástextileken talált gazdag hímzésvilágot föl is dolgozta, sok munkája zsűrizett országos pályázatokon díjazott alkotássá vált. Munkája elismeréseként megkapta a Népi iparművész címet. Gyűjtőszenvedélye nemsokára átragadt az unokájára Lovászné Juhász Ritára is, aki textiltervezőnek tanult. A palóc-viseletek feldolgozását tűzte ki céljául. Országos pályázatokra, kiállításokra adta be ruháit, ahol díjakat nyert. 1987-ben megkapta a Népi iparművész címet, 1999-ben pedig a ” Népművészet Ifjú Mestere” kitüntetést. Viseleti ruhái tervezésénél arra törekszik, hogy a népi hagyományok átörökítésével, szép ma is hordható darabok keletkezzenek.   http://www.palocbabak.hu/

• Horpács

Horpács a nagy palóc író, a Jó palócok és Tót atyafiak megalkotója, Mikszáth Kálmán (1847 Szklabonya – 1910 Budapest) otthona volt. Az író 1904-ben vásárolta meg Szontagh Pál ügyvéd birtokát. A birtok a hozzátartozó kúriával korábban a magyar irodalom másik nagy alakja, Madách Imre tulajdona volt. A Mikszáth-kúria udvarán tekinthető meg ifj. Szabó István alkotása, a karos lócán ülő Mikszáth szobor, illetve Molnár Péter Mikszáth mellszobra. A település temetőjében nyugszik Mikszáth felesége, Mauks Ilona és korán meghalt kisfia, Jánoska.
Látnivalók: Mikszáth Emlékház, Horpács, Kossuth út 2.

Cím:2658 Horpács, Kossuth út 2.Telefon:(30) 7499-469E-mail:palocmuzeum@t-online.hu

http://www.nogradi-muzeumok.hu/index.cgi.35.html

http://www.horpacs.kornyeke.hu/latnivalo/2207_Mikszathkuria_Mikszath_Kalman_Emlekhaz

• Dejtár

A régmúlt értékei közül a népviselet az ami leginkább fellelhető Dejtáron. A Dejtári Fonó Kulturális és Falufejlesztő Egyesület tagjai szívesen beöltöztetik az idelátogató kedves vendéget a helyi népviseletbe, bemutatják a híres-neves dejtári szarvaskendő (fékető) készítési módját, lehetőség nyílik különböző kézműves tevékenységekre: körmöcskézés, gyöngyfűzés, gyertyaöntés, kukoricababa készítése, fonalgrafika, üvegfestés, szövés, bábkészítés. Előzetes egyeztetés alapján az érdeklődőknek kóstolót tartanak a helyi palóc ételekből. A lakoma után a kedves vendég akár magára is öltheti a dejtári népviseletet, meghallgathatja a Szondi Györgyhöz és Sisa Pista betyárhoz kötődő legendákat, látogatást tehet a településtől 2 kilométerre lévő tehénfarmra, az Ipoly folyó holtágaiban pedig akár horgászhat is egy jót, kipihenve a nap fáradalmait.
Látnivalók: Tájház, Dejtár, Szabadság út 59.

http://www.ipoly-taj.hu/Dejtar/muzeumok_tajhazak.html

http://sugarkankalin.hu/?page_id=48

• Balassagyarmat

 

Balassagyarmat, a Civitas Fortissima (legbátrabb város) jelentős történelmi múlttal, gazdag kulturális hagyományokkal, vallási sokszínűséggel rendelkező település az Ipoly folyó völgyében. Számos építészeti emlék található itt: Szerb templom, Vármegyeháza, Városháza, Katolikus templom, Zsidó Múzeum. A „Palócország fővárosa”-ként is emlegetett Balassagyarmatról elmondható, hogy a palóc etnikum értékeinek és hagyományainak egyik reprezentáns őrzője.
Látnivalók: Palóc Múzeum, Balassagyarmat, Palóc liget 1., Palóc Ház

 http://palocmuzeum.hu/site/; http://www.programturizmus.hu/ajanlat-paloc-muzeum-balassagyarmat.html

• Őrhalom

Őrhalom a krumplitermesztéséről és népviseletéről híres település az Ipoly partján, a szlovák határ mentén, a Cserhát lábánál terül el. A Falunapon és a júniusi Aratóbálon ismerkedhetünk meg a helyi népszokásokkal és gyönyörködhetünk a színes viseletben. Az Ipoly-völgyi Lovas Diák-Sportegyesület révén Őrhalom az aktív turizmus kedvelt színtere: lovaglás, kerékpározás, gyalogtúrák, horgászat, kajakozás, távol-keleti harcművészetek, küzdősportok széles választéka várja a látogatót.  http://orhalom.hu/hirek.php

• Terény

Terény néphagyományait hűen ápoló község. 200 épületből 83 őrzi még a 80-120 évvel ezelőtti kornak megfelelő állapotokat. A Szőlősoron 13 palóc ház reprezentálja a népi építészet jellegzetességeit. A népi mesterségek művelői között találunk fafaragót, csipkeverőt, nemezelőt, kosárfonót, gyöngyfűzőt. Terényben töltötte gyermekéveit Szent Györgyi Albert, Nobel-dijas tudós. A falu határában lévő tó horgászásra csábítja a turistákat.
Látnivalók: Tájház, Terény, Arany J. út 23., Orsós Magnó Múzeum, Kossuth út 10. http://tereny.hu/?page_id=210

A Nógrád megyei Terényben, az „Isten tenyerén” élünk… http://www.iranytereny.hu/

http://csipkemuzeum.com/

• Herencsény

Herencsény a korai középkortól lakott település jelképe is lehetne a Gyürki-hegyen nemrégiben nyolc magyar szürke ökör vontatta honfoglaláskori szekér segítségével felállított 12 méter magas, a Palócföldön – Magyaroszágon és a Felvidéken – élő palócság összetartozását szimbolizáló Palócok Vigyázó Nagykeresztje. Herencsény szülötte Lisznyai Damó Kálmán, a híres Palócz dalok szerzője. A Millenniumi Parkban álló Vendégváró Kemence kenyérsütésre is alkalmas. Igazi Hungarikum a helyben előállított méz, és bepillantást nyerhetünk a gyógynövény feldolgozás folyamatába is.
Látnivalók: Fonóház-Falumúzeum, Herencsény, Kossuth út 50.

• Nógrádsipek

Nógrádsipek a Cserhát dombjai között, gyönyörű környezetben található kis zsákfalu, neve vadrózsát jelent. A település hagyományőrző csoportja előadásában feleleveníti a fosztás- fonás szokását. A még élő szokások közül kiemelkedik a lakodalom, amely látványával mindig jeles esemény a faluban. A Pünkösdkor megrendezésre kerülő Falunap alkalmával választanak pünkösdi királyt és királynét, akik egy évig viselik ezt a címet. A folklór műfajok közül a faluban a mesekincs a leggazdagabb. A palóckontyos parasztházakból is látható még néhány, illetve megtekinthetők a település borpincéi. Nográdsipek közepén áll az 1820 körül épült Nagy-kúria kilencpilléres tornácával, melyben ma a Polgármesteri Hivatal működik.

• Varsány

Varsány nemcsak építészeti emlékeiről, néphagyományairól, hanem a védelem alatt álló, 3000 négyzetméteren fekvő tábi szomorú fehér fűzről is nevezetes. Tőle 2,5 kilométer távolságban, festői környezetben található a Táb-pusztai víztározó, amely kitűnő lehetőséget nyújt a horgászni, kikapcsolódni vágyóknak. Díszes ruháikat örömmel öltik magukra a fiatalok, nemcsak az ideérkező turtisták kérésére, hanem az ünnepek alkamával is, az időseknél viszont még ma is állandó viseletként szolgál. Az ófaluban régi építészeti stílust tükröző parasztházak láthatók. Érdemes ellátogatni a Varsánytól 6 kilométerre lévő, Rákóczi fejedelemmé választásáról nevezetes, építészeti emlékekben gazdag városba, Szécsénybe.
Látnivalók: Falumúzeum, Varsány, Dózsa Gy. út 24.

• Rimóc

Messzeföldön híres a helyi palóc népviselet. A rimóci lányok, asszonyok jeles ünnepeken ma is magukra öltik színpompás viseletüket. A rimóci énekek és táncok ugyancsak nagy múltra tekintenek vissza, a népszokások, hagyományok ápolása fontos a helyi emberek számára. Ezeknek bemutatására ad lehetőséget a minden év augusztusában megrendezett falunap, és a szeptemberi szüreti mulatság. Rimócon a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódva a betlehemezést a mai napig gyakorolják. A településen megismerkedhetünk a hagyományos állattartással is. A falusi portán felelevenedik a régi paraszti életmód.
Látnivalók: Falumúzeum, Rimóc, István király út 43., Babamúzeum, Virág út 10.

• Hollókő

Hollókő Magyarország egyetlen faluja, melyet természeti környezetével ( Hollókői Tájvédelmi Körzet 141 hektár) együtt világörökségi helyszínként tartanak számon. A település lakói jellegzetes palóc nyelvjárásuk mellett gazdagon díszített népi öltözetüket is büszkén viselik. Hollókő ófalujának 65 védett épülete őrzi a 17.századi palóc népi építészet remekeit. A település fatornyos, zsindellyel fedett római katolikus temploma 1889-ben épült. A Hollókő fölé magasodó vár első írásos említése a 13.századból származik.

Látnivalók: Falumúzeum, Tájház, Babamúzeum, Kelemen Ferenc fafaragó kiállítása, Szövőház, Vár.

 

• Kozárd

A Cserhát aljának egyik völgyében meghúzódó Kozárd bensőséges csendjével, környezetének természeti szépségével egyre kedveltebb kiránduló- és üdülőhely. Kozárd határában mandula, barack, szilva, cseresznye és alma ültetvények díszlenek. Július elején kajszi, szeptemberben szilva, októberben pedig almaszüretre invitálják a vendégeket. A kozárdi gyümölcsökből finom lekvárokat készítenek a településen. A csodálatos környezet mellett mintaszerűen helyreállított falusi parasztházakból kialakított vendégházak várják a látogatókat.

• Vanyarc

Vanyarc a 19.században Dessewffyek, Veres Pál és Veres Pálné Beniczky Hermin, a hazai nőnevelés úttörőjének révén került be a megye és az ország kulturális és politikai vérkeringésébe. A Veres család jó barátságban élt Madách Imrével. A kastélyukban élénk szellemi élet zajlot, sokszor ellátogatott ide Szontágh Pál és a nagy palóc író Mikszáth Kálmán is. Vanyarcon nemcsak ünnep-, hanem hétköznapokon is megcsodálhatjuk a népviseletet – igaz, ma már főleg az idősebbeken. A 30 éves múltra visszatekintő Rozmarin Hagyományőrző Együttes és Néptánccsoport repertoárján a tavaszköszöntő kiszejárás, a regrutabúcsúztató, az aratás, a lakodalom, a fonás szokásai szerepelnek, de szlovák és magyarországi szlovák táncok is műsoruk részét képezik. Igény szerint tájjellegű ételeket is készítenek a településen.
Látnivalók: Tájház és Alkotóház,Viselettörténeti Babamúzeum, Vanyarc, Tabán út 9.

• Salgótarján

Salgótarjánban, a nógrádi megyeszékhelyen a hagyományőrzés színterei közé tartozik a nemzetközi elismerésnek örvendő népzenei együttes, a DűVő Zenekar, melynek repertoárján a palóc vidék – Gömör, Rimóc, Galgamente – zenéje is szerepel. A szintén nemzetközi jelentőségű Nógrád Táncegyüttes 1975-ben alakult. Rangos néptáncfesztiválokon vívta ki a szakmai zsűrik és a közönség elismerését. Kiemelkedő szerepet töltenek be a város, a térség utánpótlás nevelésében, mind a néptánc, mind a népszokások életben tartásában, az utókor számára történő átadásában.

 

• Kazár

Kazár községet 1221-ben Cazar néven említik az első írásos emlékek. Az Ófalu központban számos eredeti szépségében díszelgő kontyolt, nyeregtetős, ambitos parasztházzal találkozhatunk, melyek tartalmas időtőltést biztosítanak az idelátogatóknak. Kazár népviselete palócföld legszínesebb női viselete, méltán szerzett nemzetközi hírnevet a településnek. Legjellemzőbb vonása a kikeményített vasalt szoknya, a fiatal menyecskék fejét díszítő főkötő, melyek közül a legdíszesebb az arany-, ezüstcsipkés.
Látnivalók: Tájház, Kézművesház, Bagi András vasaló-és öntvénygyűjteménye, Magtárház.

• Cered

Cered a Medves-fennsík lábánál fekvő település. Természeti környezete, a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet több védett növény élőhelye, bővelkedik erdőkben, tiszta vízű patakokban. Cered központjától 2 kilométerre található az a négy tóból álló tórendszer, amely festői környezetével és gazdag halállományával várja a természet szerelmeseit. A vadászat hódolói kipróbálhatják a lóról, illetve hintóról történő vadászatot. A település szimbóluma a 18.századi, 13 méter magas fazsindelyes tetőzetű harangláb illetve harangtorony, a népi építészet remeke. A Tájházban helytörténeti kiállítás tekinthető meg.
Látnivalók: Faluház, Cered, Jókai út 3.

• Pétervására

Pétervására vonzerejét az emberléptékűsége adja. Ahogy ide érkezünk megérint a tiszta levegőjű, rendezett település bája. A műemlékek megtekintése után kirándulásokat tehetünk a környéken: Erdőkövesd, Váraszó, Istenmezeje.
Látnivalók: Plébániatemplom

 

• Mátraballa

Mátraballa a Mátra északi lábánál, Pétervásárától 10 kilométerre található igazi, nyugodt légkört árasztó, felfedezésre váró település. „Nekünk nincsenek kastélyaink, kúriáink, termálvizeink, de vannak csodálatos embereink. Anekdótában, humorban nincs is erősebb falu Mátraballánál” vallja az író Solymár József. A falu legújabb – országos viszonylatban is egyedülálló – látványossága a Millenniumi csodaszarvas emlékmű, mely egy 300 mázsás szikla tetején áll a szépen gondozott park közepén.
Látnivalók: Tájház, Mátraballa, Petőfi S. út 4.

•  Mátraderecske

 

Mátraderecske több mint 600 éves palóc település a Mátra északi lábánál. közkedvelt kiránduló- és gyógyfürdőhely. „Mátraderecske a világ legszebb faluja, amely reméljük nemsokára az érrendszeri betegek Mekkája lesz!”- mondta Dr. Tóth Eszter fizikus-tanár – aki bejárta a világot és nagy-nagy szeretettel beszélt radon kutatási előadásaiban mindenkinek a faluról és annak különleges adottságáról: a széndioxid fürdőről, más néven a mofettáról.
Látnivalók: Népművészeti Ház, Mofetta, Palóc Magángyűjtemény.

• Recsk

 

Gyönyörű természeti környezetben gazdag növény és állatvilág, számos programlehetőség várja a látogatókat a Mátra északi lábánál: Nemzeti Emlékpark, Recski Arborétum, túraútvonalak, Búzás-völgyi horgásztó, Helytörténeti és Bányászati Múzeum.
Látnivalók: Tájház és Alkotóház, Recsk, Kossuth út 118.

• Sirok

Sirok a Mátra keleti szélén, a két Tarna-patak összefolyásánál található völgykatlanban terül el. Szerencsés módon ötvözi magában a régmúltat a jelennel, a kor igényeihez igazodó településképpel. A várhegy kopár riolittufa kúpján épült erődítmény, alatta régi pincesor és a modern belső részek kellemes összképet nyújtanak.
Látnivalók: Borics Pál hagyatéka, Siroki vár, Nyírjes tó, Kútvölgy

 

• Parád

A hely hangulatát meghatározza a község felett őrködő Kékes-tető, az ország legmagasabb csúcsa, a dús temészeti vegetácó és a ma is élő palóc hagyományok. A három településrész: Parád, Parádfürdő, Parádóhuta főnemesi családok ősi birtoka több évszázados gyógyfürdőkultúrával. Ma kedvelt üdülőhely egyedi építészeti, kulturális és természeti értékekkel. Az év bármely szakában kirándulási lehetőségek, szállás- és vendéglátóhelyek széles választéka csábítja és marasztalja a vendégeket.
Látnivalók: Palóc Ház, Tájház a palóc kultúra viseleti és tárgyi emlékeivel, Asztalos Johák népi iparművész fafaragó kiállítása, Mata Pál üvegműves, Gál István üvegcsiszoló, Baja Imréné kosárfonó népi iparművész műhelye és kiállítása, Szakács Miklós üvegcsiszoló mester, Cifra istálló.

• Bodony

A falut a honfoglalás óta a palócok lakják, akik hagyományaikat máig élénken őrzik emlékezetükben. A településre jellemző gazdag szövő és himző kultúra napjainkban is tovább él. Viseletük jellegzetes darabjai a csipke, a kázsmér vállkendő és a szoknya. A pruszlik, a rózsás szalagok a ládafiában a legfőbb máig féltve őrzött kincsek. A hangulatos falusi vendégházakba érkezők egymásnak ajánlják Bodonyt, a mátrai kis üdülőfalut, ahol a természet, a népi kultúra, a tiszta levegő garantálják a kikapcsolódást.
Látnivalók: Népművészeti Ház, Les Gábor népi iparművész, fazekas, Múlt és Jelen – Fejes László magángyűjteménye.

• Mátrafüred

 

Mátrafüred a Mátra hegység közkedvelt klimatikus üdülőhelye. Gyöngyösről kisvasúttal és kerékpárral is megközelíthető. Gondozott, parkosított környezet, vendéglátó- és szálláshelyek gazdag kínálata, számos program és kirándulási lehetőség várja a vendégeket. A Mátrafüred melletti Sástó az év minden szakában kellemes célpontja a kirándulóknak.

Látnivalók: Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babakiállítás.

• Gyöngyöspata

Gyöngyöspata néphagyományokban, műemlékekben és természeti értékekben gazdag település, amely Mátyás királytól még mezővárosi rangot is kapott. Gótikus templomáról, annak egyedülálló műkincseiről- a Jézus családfáját bemutató Jesse fa oltárról és a Nekcsei Bibliáról, a Patai Graduáléról -, valamint fínom boráról nevezetes. Ritkaságnak számít a majd ezer vájatból álló a községet behálózó pincerendszer. A lakosság a közelmúltig őrizte színpompás népviseletét, amit jeles ünnepeken ma is hordanak.
Látnivalók: Tájház, Gyöngyöspata, Dobrányi út 2.

• Nagyréde

Nagyréde a Mátra lábának és az Alföld síkjának egybesimulásánál, ahol napsütötte lankákon érik Európa legnagyobb összefüggő ültetvényének nemes gyümölcse, a szőlő. A bortermeléséről ismerté vált település életében fontos szerepet játszik a hagyományőrzés. Műemlékek, kiállítóhelyek és köztéri műalkotások bizonyítják az itt élők kultúra iránti fogékonyságát. Ajánljuk nem csak a borbarátoknak, hanem a kultúra, a gasztronómia, a lovaglás, a kerékpározás, a horgászat és a vadászat szerelmeseinek.
Látnivalók: Zsellérház, Nagyréde, Erzsébet tér 1, Borászati Múzeum.

• Boldog

Boldog a Zagyva menti térség legszínesebb települése, ahol az élő néphagyomány és népviselet egyedi hangulatot teremt. A híres boldogi viseletet jelentősebb alkalmakkor ma is magára ölti a falu apraja-nagyja. Legszebb, legdíszesebb a menyasszonyi viselet. Az esküvői cifrázott kalács alapja egy 15-20 kilós fonott kalács, amit 200-250 mézeskaláccsal és papírrózsákkal díszítenek. Paprikaszezonban gyönyörű látvány a házak falán messziről pirosló paprikakoszorú.
Látnivalók: Tájház, Boldog, Kossuth L. u. 32.

• Eger

 

Eger jó kiindulópont lehet a Palóc Utat felfedezni vágyóknak. A Mátra felé elindulva fedezze fel a völgyekben megbúvó kis palóc települések változatos értékeit!

Látnivalók: Palóc Népművészeti Kiállítás, Eger, Dobó István út 12.

http://networkutazasiiroda.network.hu/blog/network_utazasi__klub_hirei/a-paloc-ut