Énekegyüttesek a Palóc Világtalálkozón 2018

Almágyi Népdalkör

 

Almágyi Férfikórus

Pirosrózsák Asszonykórus

 

A Bene Egylet Kulturális Hagyományőrző Egyesületünk Mátrafüreden Pálosvörösmarti út 2-ben működik, 28 éve felkaroltak egy több mint háromszáz éves hagyományt, mely az 1713-as, Gyöngyöst is megtizedelő pestis idejére nyúlik vissza, amikor is a járvány túlélői köszönetképpen zarándokoltak fel az akkori Bene területére.

Akik életben maradtak, hozzátartozók, vagy akár betegek, ide feljártak rendszerességgel Gyöngyösről és környékéről gyakorlatilag hálaadásképpen erre a helyszínre, ahol most a Szent János kápolna, vagyis templom áll. A több száz éves hagyomány a múlt században megkopott, majd a rendszerváltást követően a Bene Egylet elevenítette fel, azóta kétnapos rendezvénnyé nőtte ki magát a búcsú.

Sánta Ferencné, a Bene Egylet Kulturális Hagyományőrző Egyesület kulturális felelőse.

 

Nagycétényi citerazenekar

2012 tavaszán alakult a nagycétényi citerazenekar, mely a községben korábban működő citerazenekarok hagyományára épít. A kezdő csoporthoz nyitracsehi gyerekek is csatlakoztak. Tanításukat Száraz Angelika és Molnár Hilda, a nagykéri citerazenekar tagjai vállalták. Tudásukat szeretettel, a lehető legnagyobb odafigyeléssel adják át. Teszik mindezt díjazás nélkül.

A zenekar különböző fesztiválok, falunapok, Csemadok napok állandó résztvevője, számos helyen a zoboralján, valamint vidéken és Magyarországon is. A nagycétényi citerazenekar tagjai vallják: A hagyományok tisztelete és a régi szokások, népdalaink és anyanyelvünk megőrzése és éltetése különösen fontos a mai rohanó, elanyagiasodó világban. A citerazenekar vezetője Molnár Hilda.

 

A Cicege énekegyüttes 2013 tavaszán alakult, olyan szándékkal, hogy a tradicionális  népi énekeket és hagyományszokásokat “kivigyük” a mindennapokba, és az emberek számára  élővé tegyük, hogy tanulják és használják… Úgy is írhatnám, hogy egy mozgalomnak indult, melynek mi vagyunk a hírnökei. Éppen ezért fontosnak tartjuk a dalok tanítását is a nézők / hallgatók részére.

Az énektrió tagjainak eddigi életét is végigkísérte a néptáncolás, népi éneklés vagy a népi kultúra iránti vonzalom. A történelmi Magyarország tájegységeinek, településeinek dalait énekeljük önállóan és zenei kísérettel is. Az utóbbi esetben zenész barátaink, kollégáink segítenek eredetibbé és élőbbé tenni a fellépést. Repertoárunkban szerepel egy komplex, interaktív történet Életkerék címmel, mely a népi életszakaszok (a bölcsőtől  az elmúlásig) énekes szokásait dolgozza fel egy történet keretébe, a közönséget is  bevonva (tánc, ének). Tagjai: Gordos Mária,  Juhászné Bodrogi Marianna, Kancsulik Edith, Máthé Rita.  

     

Egri Csillagok Népdalkör két év múlva ünnepli megalakulásának 45. évfordulóját. Ha a közel fél évszázad alatt volt is változás a csoport összetételében, de töretlen lelkesedéssel adta tovább Palócföldön gyűjtött dalait, szokásait. A csoport jelenlegi vezetője F. Molnár Gabriella 22 éve dolgozik az együttessel. Ezalatt az időszak alatt számtalan arany minősítést értek el, megkapták az Arany Páva nagydíjat, Heves megye Príma díját, és a Duna Televízió Mentor-Magyar csillagok oklevelét. Dalcsokraikat nagyrészt az együttes vezetője Heves és Nógrád megyében gyűjtött palóc népdalaiból állítják össze. Erről a munkáról CD és DVD melléklettel kibővítve könyv is jelent meg Édesanyám rózsafája címmel két évvel ezelőtt.

Egricsillagok

 A nagysallói Szivárvány Asszonykórus 2006- ban alakult újjá. Jelenlegi tagjai fontosnak érzik, hogy folytassák az elődeik munkáját. Nehéz feladat várt rájuk, hisz el kellett fogadtatniuk magukat, össze kellett kovácsolódniuk, s amellett szakmailag is fejlődniük kellett. De lelkesedésüknek, elkötelezettségüknek, a népdal és a hagyományok iránti szeretetüknek és tiszteletüknek köszönhetően már túljutottak a’kezdeti nehézségeken.
Büszkén képviselik nemcsak önmagukat, de szülőfalujukat is, így öregbítve annak hírnevét. Rendszeres résztvevői a községi és testvértelepülési kulturális rendezvényeken. Állandó résztvevői a Bíborpiros Szép Rózsa, a Daloló lpolyvölgye dal- és táncünnepélyeknek, valamint az Ógyallai Amatőr Népművészeti Fesztiválnak és a Barsi Találkozónak is, de ott vannak minden jelentősebb községi és járási Csemadok rendezvényeken is. Hálája és tisztelete jeléül Nagysalló község polgármestere PRO URBE díjat adományozott 2013-ban a kórusnak. Minden egyes fellépésük öröm és ajándék, amely tiszta szívből jön.
nagysallo
 A Boróka Néptánccsoport 2011 tavaszán alakult táncolni szerető, a kultúrát, a néphagyományt tisztelő emberekből.

A csoport jelenleg 15 tagú. Településük rendezvényeinek állandó fellépői: Szlovák majális, Falunap, Folklórnap, karácsonyi ünnep, öregek napja. Környékbeli rendezvényekre is szívesen látogatnak el. Több ízben szerepeltek betegek javára rendezett jótékonysági esten. Idén másodízben léptek fel az országos orvos- muzsikus találkozón. Tavaly az Aggteleki cseppkőbarlang koncerttermében, idén Szentendrén. Repertoárjukban Szatmári, Duna menti, Sárközi, Domaházi, Rimóci, Bodrogközi és Moldvai táncok szerepelnek. A csoport művészeti vezetője: Tóth Zsuzsanna.

Ragyolci Nógrád Néptáncsoport és a Jázmin Női Kar.

A Nógrád néptánccsoport a Ragyolci Művelődési Központ és a Csemadok alapszervezete támogatásával működik már 1974 óta. Rangos rendezvényeket és fesztiválokat tudhat maga mögött. Az elmúlt években Szlovákia és Magyarország számos településén mutatkozott be, de eleget tett németországi, lengyelországi meghívásoknak, valamint részt vettek a székely-palóc találkozón Székelyföldön- Siklódon. Fellépett többször Gombaszögön, 2002-ben néptánc antológián Komáromban. A Nógrád néptánccs. szereplője, a község pedig társrendezője a Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztiválnak. Ezen belül igyekeznek elmélyíteni nemzetközi kapcsolataikat. A Nógrádi Nemzetközi Fesztiválnak köszönhetően barátságot kötöttek a lengyel néptánccsoporttal 2008. májusában és azóta folyamatosan tartják a kapcsolatot és egymás rendezvényein, ünnepein fellépnek. A csoport koreográfusa Braun Miklós Salgótarjánból, aki már több mint 20 éve foglalkozik a csoporttal. Műsorukban magyar tájegységek táncait mutatják be.A Jázmin Női kar 1996-ben alakult szintén a művelődési központ és a Csemadok mellett. Nagyon sok fesztiválon és rendezvényen vettek részt Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákia magyarlakta vidékein, ahol a szép magyar népdalokat szólaltatták meg. A kórus műsorában műdalok is megtalálhatók, a többszólamú Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, Bartók Béla által komponált dalokat templomokban, hangversenyeken adják elő. Több alkalommal részt vettek a galántai Kodály napokon, ahol bronz minősítést szereztek. A női kar szakmai vezetője Tóth Ágnes zenetanárnő. Műsorukban népdalcsokor szerep el. A Nógrád néptánccsoport és a Jázmin Női kar művészeti vezetője Márton Mária. 

Nógrád néptánccsoport és Jázmin Nőikar

 A Legéndi Hagyományőrző Asszonykórus 2006-ban alakult.  Vezetőjük Szavlik Jánosné. Legtöbbször saját falunkban lépünk fel és a környező településeken különböző rendezvényeken. A legéndi asszonyok ruhája több réteg alsó-, keményített és rakott felső szoknyából, valamint kötényből állt. Felül fehér blúz, rajta kézzel hímzett pruszlik, mely csipkés ujjal záródik. Fejükön főkötőt viselnek.

A Legéndi Népdalkör 2004-ben alakult. Viseletünk a 19. század végi evangélikus viselet. Dalainkat a községünkben gyűjtöttük. Rendszeresen részt veszünk az abasári Katonadal fesztiválon és Gyöngyösön illetve a váci vigalomban is szívesen látott vendégek vagyunk. Kórusvezető: Manda Lászlóné
A csécsei Kéknefelejcs Népdalkör 2001-ben alakult, azóta is amatőr hagyományőrző csoportként működik. Az eltelt évek alatt tagjai nagyrészt kicserélődtek. Szívesen tesznek eleget más települések rendezvényekre, népzenei programokra szóló meghívásainak. Régi fényképek alapján a vasárnapi viselet mintájára készült el a népdalkör tagjainak ruhája a községi önkormányzat anyagi támogatásával.  A népdalokat a településen élő idősebbektől, népzenei gyűjteményekből tanulták, tanulják. A palóc népdalok mellett a magyar népdalkincs más tájainak népdalaiból is állítottak össze csokrokat. Népzenei minősítőkön eddig mindig kiváló eredménnyel szerepeltek. Több országos arany és fesztivál nívódíjjal is rendelkeznek. A Palóc Világtalálkozón most vesznek részt először. Műsorukban nógrádi népdalokat adnak elő.

A MÁTRA Nyugdíjas Egylet „Acélhang” dalköre 2008-ban alakult. A Klub dalosainak repertoárján kezdetben katonadalok szerepeltek, amely idővel „szerelmes” dalokkal, majd szüreti és palóc bányász dalokkal bővült. Az elmúlt évek alatt Gyöngyös város  rendezvényeinek és a környék dalkör találkozóinak rendszeresen vendégei, így a Palóc Világtalálkozóknak, a Bányásznapok, a Ruszin Nemzetiségi napok, a  Kistérségi Civil Napok és a XIX. századi Piac ünnepségein képviseli a MÁTRA Nyugdíjas Egyletet.   Első ízben 2011-ben vett részt a KÓTA 16. Országos Népzenei Minősítő Keretében Térségi szintű minősítőn, ahol KIVÁLÓ fokozatot ért el, majd 2012-ben és 2014-ben országos szinten EZÜST fokozatú minősítést szerzett.  2016-ban Országos ARANY fokozatot ért el.

Jelenleg Gyöngyös város egyetlen Nyugdíjasokból álló, minősített dalköre.

A Dalkör vezetője: Fekéné Györgyi 

Kútyika Nagycétényi Női Éneklőcsoport

A Kútyika Nagycétényi Női Éneklőcsoport 1999-ben a korábbi Menyecskekórus tagjaiból Presinszkyné Szőke Mónika vezetésével alakult meg. Céljuk falujuk népzenei és kulturális hagyományainak megőrzése és továbbadása a következő nemzedék számára.

          Sok külföldi és hazai fellépésen vettek részt, gyakori szereplők a közeli és távolabbi falvak rendezvényein. 2015-ben a Cétényi Lakodalmast adták elő a Bátonyterenyén megrendezett 3. Palóc Világtalálkozón, 2015-ben felléptek a Bíborpiros szép rózsa elődöntőjén. 2016-ban Egerben részt vettek a Ködellik a Mátra című népzenei vetélkedőn, valamint Bátonyterenyén a 4. Palóc Világtalálkozón, majd az egri Palócgálán, ahol a KÓTA térségi szintű minősítőn KIVÁLÓ fokozatot értek el. 2017-ben az egri Palócgálán a Népzenei Együttesek Országos Minősítésén EZÜST fokozatot értek el. Eladásaik jelentős részét Zobor vidéki népdalok alkotják. Fennállásuk alatt feldolgozták a helyi népszokásokat, mint a Lánykérést, a Cétényi lakodalmast, az Aratást, a Zsákfoltozást, stb. Újraélesztették a nagycétényi ádventi és karácsonyi népszokásokat, valamint a Kánai menyegző hagyományát a bakterjárással együtt.

              Az éneklőcsoport neve a Kútyika (Kutacska), mely a falu határában folyó patak forrásainak nevével azonos, ahova a mezőn dolgozók a szomjukat jártak oltani.

A Ragyolci Rozmaring Népdalkör a Ragyolci Nyugdíjas Klub mellett működik. A ragyolci nyugdíjas asszonyok nagyon szeretnek énekelni, még őrzik a régi szokásokat, hagyományokat, amiket igyekeznek átadni a fiataloknak. Szerepeltek számos helyi és külföldi fesztiválon, falunapon, egyéb rendezvényeken. Műsoruk palóc népdalcsokor – műsorukat fogadják szeretettel. 
A Rimaszécsi Rozmaring népdalkör 2008-ban alakult. Támogatónk a Rimaszécsi Polgári és Vállalkozói Szövetség Polgári Társulás. Általában gömöri népdalokat énekelünk, de belekóstoltunk már néhány más típusú dalba is. Ezeket templomban illetve különböző ünnepségeken adtuk elő.

Taglétszámunk 11 fő. A kezdeti időktől néhány tag cserélődött. Volt, aki abbahagyta az éneklést, de örömünkre többen csatlakoztak is. 2017-ben a tagok a következők: Balyo Mária, Bálintová Jarmila, Gál Mária, Kiss Irénke, Kubik Katalin, Molnár Magda, Páko Éva, Zemko Magda. Vezetőnk Madarász Beáta.

Eddigi fellépéseink a teljesség igénye nélkül: többször a rimaszécsi református templomban Anyák napja tiszteletére, különböző falutalálkozókon, falunapokon, lovas napokon, helyi és határon túli rendezvényeken.

Kétszer vettünk részt a Bíborpiros szép rózsa népdalversenyen, ahol először a járási, másodszor a kerületi fordulóig jutottunk. Azóta sokat gyakorolunk és igyekszünk fejlődni.

A Szűcsi Népdalkórus dalos asszonyai 1985-től a Mátrai Egyesült Pávakörben kezdték az éneklést. A termelőszövetkezet megszűnésével azonban, forráshiány miatt az összevont Pávakör felbomlott.

A szűcsi asszonyok saját településükön folytatták a próbákat kisebb kihagyásokkal, majd a próbák 2004-től rendszeressé váltak és a Népdalkórus 2005 óta önállóan működik.

A csoport célja a helyi népdalkincs, az egyes ünnepkörökhöz kötődő szokások, hagyományok, népviselet megőrzése, színpadi bemutatása.

A csoportunk 8 alkalommal szerepelt a Népzenei Együttesek Országos Minősítésén, ahonnan legutóbb is Aranypáva díjjal távozott.

A kórus működésének támogatására létrejött a Szűcsi Népművészeti Egyesület, így jelenleg a csoport e keretek közt működik.

Rozmaring Citerazenekar és Népdalkör – Szímő

A Rozmaring népdalkör 34 éve működik Szímőn. A citerásokkal együtt hét éve alkotják a citera és népdalkört. A Csemadok támogatásával több népdalversenynek, anyaországi és hazai rendezvénynek voltak a résztvevői.  Szerepeltek Erdélyben, Csehországban, Bécsben, Budapesten.  Vajdaságban a Szabadkai Kulturális napoknak voltak a vendégei és ott voltak a XXVI. alkalommal megrendezett Kecskeméti Népzenei Fesztiválon. A Ködellik a Mátra Népzenei Fesztiválon Egerben arany minősítést értek el a Tavaszi szél tavalyi országos minősítő versenyén Aranypávások lettek. Két alkalommal képviseltek a Felvidéket a Kultivál Kárpát-medencei Kulturális Ifjúsági Fesztiválon, Kolozsváron és Lendván, a tavalyi évben a IX.Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztiválnak voltak szereplői.

Terényi Kalácska Hagyományőrző Népdalkör 2002-ben alakult, vezetőjük Kiss Mihályné. Főként falujukban lépnek fel és a szomszédos településeken, de felléptek már nagy sikerrel a testvértelepülésükön Apátujfalván és Inámban is. Szeretnek énekelni. Népdalokat fognak előadni.

 
Gyöngyöspatai Hagyományőrző Népdalkör (Pávakör) számos meghívásnak tesz eleget: Budapesten, Szigetváron, Egerben, Gyöngyösön és a környező településeken jártunk.

Egerben 2014. augusztus 24.-én, az Aranypávás csoportok versenyén a zsűri döntése szerint a Gyöngyöspatai Népdalkör nyerte el az Aranypáva Nagydíjat. Ezt a színvonalat őrizni kell a jövőben is. Jelenleg tizenkét asszony, hat férfi, egy nagylány és hét iskolás kislány van a csoportban. Szívesen tanulják a népdalokat, nótákat.

2014-ben pályázatot nyert a csoport, amit ruhákra, csizmákra és cipőkre lehetett felhasználni. A Csoportban az új tagok, a kislányok és a régi tagok is kaptak új ruhát, ami színesebbé teszi a fellépéseket.

Bujáki Hagyományőrző Csoport

 

Gyöngyvirág Kórus, Tereske

 A tereskei Gyöngyvirág népdalkör 2015-ben alakult azzal a céllal, hogy a településen élő utolsó palóc dudás Pál Pista bácsi szellemi és kulturális örökségét megőrizze és ápolja. Ezért szerepelnek kedvenc dalai az együttes műsorában és ezekkel a dalokkal lépnek fel a helyi és környékbeli települések rendezvényein. A 2017-es egri Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége Országos Népzenei Minősítőn dicséretes fokozatot értek el.

Most is ezekből a Pista bácsi által kedvelt dalokból és erdélyi népdalokból való csokrot hallhatják.

Tajti Menyecskék népdalcsoport 2015 februárjában alakult, 6 főből áll. Mivel nagyanyáink idejében voltak az utolsó népdalcsoportok, ezért úgy gondoltuk most szeretnénk ezt a hagyományt tovább vinni. Felléptünk már számos rendezvényen, falunapokon és persze nem utolsó sorban itt a Világtalálkozón is. Népdalokat és nótákat egy csokorba összekötve adunk elő, mint fiatal nótás menyecskék.

 

Nógrádsipeki Vadrózsa Hagyományőrző Egyesület

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Szivárvány Énekkar

A Nagybalogi Szivárvány Énekkar 2002-ben alakult a falu lelkes, dalos ajkú asszonyaiból. Jelenlegi létszámuk 12 fő. Népdalokat és egyházi énekeket énekelnek. Céljuk a magyar népdal iránti szeretet átadása a fiatalabb korosztály számára. Részt vesznek helyi jellegű fellépéseken, egyházi kórustalálkozókon, szolgálnak temetéseken, keresztelőkön és esküvőkön,résztvevői a környező települések rendezvényeinek, a GMKÜ állandó, örömteli résztvevői. Nemzetközi minősítő versenyeken is sikeresen megmérettették már magukat. Nagy élmény volt az énekkar számára 2015-ben a III. Palóc Világtalálkozón való részvétel Bátonyterenyén. A Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő országos döntőjén, Dunaszerdahelyen 2015- ben ezüstsávos, 2017- ben bronzsávos minősítést szereztek. A Vámosgyörki Virág János Énekkari Találkozóra is mindig nagy örömmel készülnek. 2017-ben a Zselízi Országos Népművészeti Fesztivál ,, Mint fát a gyökér,, c. hagyományőrző műsor szereplői lehettek az énekkar tagjai, akik számára nagy megtiszteltetés volt Richtarcsík Mihály koreográfussal együtt dolgozni.

Az évek alatt a kis csapat egy vidám baráti társasággá fejlődött.

2010- ben a tagok nagy örömére megjelent az énekkar népdalokat és egyházi énekeket tartalmazó 1. CD-je. Szakmai vezetőjük Lévay Tibor karnagy után 2013-tól Szarvas Erzsébet, aki jelenleg anyasági szabadságát tölti.

Magyarnándori Asszonykórus

Nyárutó Nyugdíjas Klub

 

Ipolynyéki Hagyományőrző Népdalcsoport

Az IPOLYNYÉKI HAGYOMÁNYŐRZŐ NÉPDALCSOPORT a Ipolynyéki CSEMADOK Alapszervezet égisze alatt 4 éve működik. A népdalokat, nótákat kedvelő, hagyományaihoz ragaszkodó és szórakozni szeretető, aktív tagok alkotják. Azóta nagyon jól összekovácsolódott a csoport a közös próbák, fellépések alkalmával sokkal szorosabb, barátibb kapcsolatok alakultak ki közöttük. Gyakran szórakoznak, nótáznak együtt egy-egy közösen eltöltött estén. A népdalcsoport vegyeskar 17 főből áll, korösszetételét tekintve fiatal anyukáktól az idősebb generációig terjed. Évente 10-15 fellépésnek tesznek eleget, főleg a környék falunapi rendezvényein, de többször szerepeltek Zsombó testvértelepülés kulturális rendezvényein. Repertoárjukban többnyire a népdalok szerepelnek, de nagyobb egyházi ünnepek alkalmával a templomi szentmiséket is ünnepélyessé teszik egyházi énekeikkel. Minden egyes fellépésükre örömmel, lelkesen és tiszta szívvel készülnek.

Nagy örömükre szolgál, hogy a Palóc Világtalálkozón képviselhetik Ipolynyéket, öregbítve ezzel falujuk jó hírnevét.

Ipoly Népdalkör

Horti Népdalkör

1982-ben alakult, hagyományőrző csoport. Tagjai a jelenlegi felállásban 2 éve énekelnek együtt. Ez alatt az idő alatt számtalan sikeres fellépésük volt. Rendszeresen részt vesznek a községi és a környező városok, községek rendezvényein. 2017-ben Egerben a Ködellik a Mátra Regionális Népzenei találkozón a Fesztivál Különdiját érték el. Ugyancsak 2017-ben Egerben a Palócgálán a Fesztivál Nivódáját kapták meg.  A Palóc Világtalálkozón harmadik éve vesznek részt.

Hévízgyörki Hagyományőrző Egyesület Népdalkör

A népdalkör 2004-ben alakult. Az első négy évben saját és környezetünk szórakoztatására léptünk fel. Az elkövetkezendő tíz évben beneveztünk minősítésekre, ahol rögtön kiváló eredményeket értünk el. Részt vettünk fesztiválokon, versenyeken, ahol szintén kitűnően teljesítettünk. Többek között háromszoros Aranypáva Nagydíjasok vagyunk, továbbá több Aranypáva, Arany minősítéseket értünk el. A Vass Lajos Népzenei Versenye elnyertük a nagydíjat. Fesztiválokon elért sikereinket Nívódíjakkal és Fesztivál Nagydíjakkal értékelték. A népdalkör örömmel tesz eleget a meghívásoknak, ahol bemutathatja a Galga mente szép viseletét, valamint gyönyörű népdalait. A csoport vezetője: Szűcs Imréné

Mohorai Népdalkör

Múltidéző Egyesület,Népdalkör,Göncöl Citerások

Kisterenyei Palóc Népdalkör

 

Bátonyterenye, Kisterenye településrészének hagyományőrzője , a több mint 40 éve alakult Palóc Népdalkör.
Kisterenye énekes népszokásait igyekszik megőrizni a fiatalabb nemzedék és az utókor számára, azzal az elkötelezettséggel, mellyel elődjeik is tették.
Kisterenyei dalcsokrot énekelnek: címe: „ Ha kimegyek én a Csente tetóre…”

 
 

 

 

 

 

 

A feltöltés és a feldolgozás folyamatos….

 

előző találkozónk fellépői voltak, de büszkék vagyunk rájuk:

A Dorogházi Asszonykórus 2005-ben alakult Dorogháza község helyben lakó leányaiból, asszonyaiból és unokáiból. Céljuk,a népi hagyományok megőrzése, átadása, Dorogháza értékeinek fenntartása, megismertetése a külvilággal. Népviseletes dorogházi ruháikkal, fiatalok bevonásával, rendezvényeken való fellépéseikkel (bányásznap, falunapok, ünnepek) népi énekeikkel közvetítik értékeiket a jövő generációi számára.

e-mail: asszonykorus10@freemail.hu; web: nepikorusdoroghaza.5mp.eu

dorogházi

A Nyárjuska énekegyüttes 2013 nyarán alakult, eredetileg négy taggal. Azóta változott a felállás, de az eredeti cél megmaradt; a magyar népdalok hiteles előadása és azok örömmel együtt éneklése. Népdalcsokraik összeállításában és a felkészítésben sokat köszönhetnek Kubinyiné Szabó Katalinnak. Az együttes mostani felállása a következő: Árva Nikolett, Bánkúti Gergő, Kakuk Virág és Sándor Annamária.

Nyárjuska

 

2 Replies to “Énekegyüttesek a Palóc Világtalálkozón 2018”

  1. Kedves Szervezők!

    Mindhárom napon jelen voltunk a rendezvényen. Röviden a véleményem a következő: 1. érezhető volt a gondosság, a résztvevők ellátása (étel, ívóvíz rendelkezésre állt bőven) 2. a kulturház udvarán felállított színpadhoz tartozó (középen elhelyezett) ülőhelyek árnyékolásáról is gondoskodni kellene. Oldalt volt sátor, de a közönség így mindig félrehúzódott, ráadásul a színpadra tűző napfény a fellépőket nagyon próbára tette. Kiüresedett székeknek beszélni, táncolni nem kellemes érzés. 3. Ehhez kapcsolódik az az észrevételem és javaslatom is, hogy az egész rendezvényt elbírta volna a szemközti füves terület a nagyszínpad előtti téren egy helyszínnel, mert a két helyszínen folyó műsor miatt sok mindenről lemaradtunk (A kisszínpadon 20 perces szünetekkel zötyögött a műsor. A jógázás nem oda illő volt. Közben a közönség megint szétszéledt.) A kultúrház mögötti árnyékos területen az étkezés, vízvételezés jó helyen volt, a főzőverseny is, de csak ezeket kellett volna erre a területre vinni. A nagyszínpadhoz szintén árnyékolót kell rendezni (nyugati napsütés ellen), mert a nehéz viseletekben fellépés és a meleg rosszullétet is okozhat. 4. A lakodalmas felvonulás a 35 fokban borzalmas volt a zenészek számára is. Csak gondoljon bele mindenki, az átforrósodott hangszereket fújni órán keresztül és közben menni a forró aszfalton… A felvonulást 6 óránál korábbra nem lett volna szabad tenni. 5. Mi elmentünk megnézni a festménykiállítást és a katonai toborzó helyet, az I. világháborús lövegállás helyszínét (beszélgettünk a katonákkal, sőt, elénekeltem nekik egy első világháborús dalt is, vásároltunk egy nagyon szép képet is Gere Erzsébettől), de ezeket a rendezvényeket is közelebb kell hozni a központi rendezvény helyéhez (nem véletlenül jelezték, hogy kevés a látogatójuk) 6.Következtetés: Egy színpad, egy helyszín, gördülékenyebb műsorszervezés. Egy ének, egy táncfellépés, egy zenekar, és újra előlről, folyamatosan. A fellépőket azonban pár mondattal be kell mutatni, nem elég bemondani a nevüket (néha nem is értettük a háttérzaj, a több helyszínről beszűrődő zene miatt). Köszönjük az ellátást, a kedvességet, amit megtapasztaltunk, a polgármester úr mindenre kiterjedő figyelmét. Kérem, véleményem jobbító szándékát vegyék figyelembe. Szeretnénk a következő alkalommal is elmenni, megcsodálni a viseleteket, megmártóznia a hazaszeretet csodálatos érzésében.

  2. Kedves Szakálli Anna! Köszönjük, hogy megosztotta velünk gondolatait. Legközelebbi alkalommal megfontoljuk, átgondoljuk, beilleszthető-e a rendezvény szervezése során értékes tanácsa. Sajnos amikor új helyszínre visszük a találkozót, márciusban, áprilisban igen nehéz beleélnünk magunkat az augusztusi időjárásba, sőt! idegenként egy új helyszínre tervezni…, nem egyszerű. Utólag már mi is láttuk azokat a javítandó dolgokat, amik sajnos elég nyilvánvalóak voltak. De a hibák keresésében is mindnyájan mást véltünk hibának. A neten olvasgatva voltak, akik tökéletesen meg voltak elégedve mindennel. Voltak, akik a tereppel nem voltak elégedetlenek, voltak akik a csúszást reklamálták meg…, de két egyforma probléma nem vetődött fel még két ember között sem.
    Nagyon szeretnénk javítani a hibákon, reméljük jövőre sikerülni fog, bár megint új helyszínünk lesz, tehát oda ismét át kell alakítani mindent. Reménykedünk benne, hogy ha jövőre találkozunk, a hibáinkból tanulva zökkenőmentesebbnek fogja találni a rendezvényt! Igaz szeretettel fogjuk várni, kedves Anna!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.