Szeder Fábián Díj

Szeder Fábián-díjjal a palóc kultúra-, hagyomány-, értékek őrzésének területén elért eredményeket díjazzuk. 
II. sz. színpad 9:30 9:40 0:10 Szeder Fábián-díj átadása Díjkiosztó ünnepség

A díjaknak (ösztöndíjaknak) sajátos szerepük van a szakmai testületek esetében: a szakmai értékelés, az odaítélés folyamata (javaslattevés, odaítélés) a szakmai társas élet része. A közösségi összetartó szálak erősítése is. A díjak odaítélése során kialakult viták – ha mégoly személyre szólóak is – alkalmat adnak szakmai számvetésre, összemérésre és közösen kialakítható szakmai és etikai normatívák létrehozására…

A szakmai testület esetében a díj kiosztása különleges esemény: az egymás iránti elismerés, a másik iránti érdeklődés ünnepe is. (Akadémiai életünkben másfél százada mindig kiemelkedő esemény volt a díjak kiosztása.) Ezért is az új díjrendszer formálásánál különösen ügyelni kell arra, hogy milyen közönség előtt, milyen alkalommal adjuk át a díjakat. A csak a szakmai testület (osztály, elnökség) által és csak a kutatómunkáért adományozott díjakat kívánatos szakmai fórumokon – közgyűlések, osztályülések – átadni.

Ugyanakkor a díjak (ösztöndíjak) odaítélése a tudomány és társadalom kapcsolatrendszerének egyik eseménye is. Megmutat(hat)ja a társadalomnak (azon belül a politikai és üzleti elitnek) a tudomány társadalmi hasznosságát. Akadémiánk esetében fokozottan segítheti a nyitott Akadémia elvének érvényesülését. Ez azt jelenti: az Akadémia zárt, elitista intézmény, de a kutatói gondolkodás és a kutatásszervezet fejlődése érdekében állandó kapcsolatot kíván fenntartani a társadalommal. Ugyanakkor a társadalommal el akarja fogadtatni, hogy a társadalom érdekében “ilyen”.  http://epa.oszk.hu/00700/00775/00005/1999_05_09.html

A Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület 2013-ban, az I. Palóc Világtalálkozó előtt alapította meg a Szeder Fábián-díjat. A Szeder Fábiánról elnevezett kitüntetéstannak az egyénnek, megosztott díj esetében személyeknek– legfeljebb 3 főnek –, csoportnak, közösségnek kívánja évről évre megítélni, akit, akiket a palóc kultúra-, hagyomány-, érték őrzésében a legjelentősebb képviselőjének tekint a Szervező Bizottság. Itt jogosan vetődik fel az igazságosság kérdése, hiszen a díjak odaítélésében a szubjektív egyéni akarat is szerepet játszik, de reméljük, a díj minden évben megtalálja jogos “tulajdonosát/tulajdonosait”!

2013-as Szeder Fábián-díjasaink:

1.Agócs Gergő népzenész http://www.folkinfo.hu/agocs/

2. Pál István tereskei dudás  http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l_Istv%C3%A1n_(p%C3%A1sztor)

Sajnos Pista bácsi a díját nem tudta átvenni. 3.3.Tóth Imre a Palóc tájszótár szerzője  http://moly.hu/konyvek/toth-imre-paloc-tajszotar

                                                                    Tóth Imre bácsi, a Palóc Tájszótár megalkotója

2015-ös Szeder Fábián-díjasaink:
1. Dikácz Zsuzsanna, az Ipolyszalkai Tájház vezetője

Dikácz Zsuzsanna az Ipolyszalkai Tájház vezetője

2. F. Molnár Gabriella az Egri Csillagok Népdalkör vezetője, Édesanyám rózsafája című könyv szerzőjehttps://www.heol.hu/heves/kozelet-heves/szeder-fabian-dij-az-egri-csillagok-nepdalkor-vezetojenek-626374/

3. Szabó János a Nógrád Táncegyüttes vezetője

Szabó János

 

2016-os Szeder Fábián-díjasaink:

Szeder Fábián Életmű Díj:

Duray Miklós (Felvidék)

Duray Miklós Losoncon született. Szlovákiai magyar politikus, író, az egyik meghatározó felvidéki közgondolkodó. Eredeti foglalkozása szerint geológus. „Neve felvidéki vonatkozásban az 1960-as évek közepétől lett közismert, amikor az akkori politikai hatalomtól független ifjúsági mozgalmat kezdett szervezni, Kárpát-medence szerte az 1970-es évek végén vált ismertté, amikor a felvidéki magyar iskolák védelmére polgárjogi tevékenységbe kezdett és a világ magyarsága akkor ismerhette meg a nevét, amikor jogvédői munkásságáért 1982-ben először letartóztatták. Sorsának sajátossága, hogy a rendszerváltás után is folyamatosan ki akarták őt szorítani életeleméből, a közéletből. Kezdetben az ifjú kommunistákra hasonlító rendszerváltók, majd a globalisták kegyeit kereső, pénzért mindenre kész Jánosok” – fogalmazott laudációjában Ember István.

Amerikai egyetemen is tanított, és címzetes egyetemi docens. Több állami kitüntetés birtokosa, a Magyar Örökség Díjat ugyancsak megkapta.

Duray Miklós sokat publikál. Első könyvei az Amerikai Egyesült Államokban jelentek meg. Eddig tizenhárom tanulmány és esszékötete jelent meg, és most van előkészületben további négy.

A palócság legnagyobb kitüntetését vette át augusztus 6-án, a IV. Palóc Világtalálkozón.

Duray Miklós a díjjal (Fotó: BB)
Duray Miklós a díjjal

Toldi István (Délvidék)

A vajdasági magyar mesemondók egyik legjobbika, szülőfalujában, Kupuszinán él családjával. A vidék szinte legbővebb meserepertoárjával rendelkező mesemondó. Fontosnak tartja, hogy minden érdeklődő gyermeknek legyen alkalma felnőttől mesét hallgatni. Toldi István a Vajdaságban a palóc népmesei kincs őrzője. Elismerésre méltó az önzetlen, fiatalokkal való foglalkozása, a hagyományörökítő vállalása.

Toldi István (Fotó: BB)

Toldi István a Magyar Kultúra Lovagja

Toldi István

Füst Antal (Magyarország)

Nyugalmazott egyetemi tanárként megírta szinte az összes Nógrád megyei várnak a történetét. Helytörténeti és irodalmi tevékenységéért szintén a Szeder Fábián Életmű Díjjal tüntették ki.

Füst Antal átveszi az elismerést (Fotó: BB)

Prof.Dr. Füst Antal

Füst Antal átveszi az elismerést

Szeder Fábián Ifjú Tehetség Díj:

Haraszti Júlia és Haraszti Marcsi (Magyarország)

A tízéves ikrek, tíz gyermekes, maconkai családba születtek. Édesanyjuk mellett, Szekécs Kálmánné Rozi nénitől tanulták a legtöbb maconkai népdalt. Ő ismerte fel szép hangjukat, és neki köszönhetően már ötéves korukban színpadon álltak. Ma az egész ország ismeri őket, szívesen hallgatja jellegzetes palóc hangzóikat, és gyönyörködik szemkápráztató palóc viseleteikben.

Haraszti Júlia és Haraszti Marcsi (Fotó: BB)

Julcsi és Marcsi

Haraszti Júlia és Haraszti Marcsi

Szeder Fábián Fiatal Közösségépítő Díj:

Beke Beáta (Felvidék)

A lekenyei születésű Beke Beáta neve nem ismeretlen Felső-Gömörben. Széles körű társadalmi tevékenységét az ott élők jól ismerik. Igazi közösségépítő. A Felvidék.ma tudósítója, így az írásaiból rendszeresen értesülhetünk a gömöri régió magyarságának helyzetéről. A Szövetség a Közös Célokért Társulás rozsnyói munkatársa. Már csak munkájából adódóan is a magyar–külhoni magyar kapcsolatok erősítésén dolgozik.
Több sikeres rendezvényt tud magam mögött. Legújabban a Csemadokos tevékenysége keretén belül is, a családoknak igyekszik mind szélesebb teret biztosítani a minőségi magyar kultúrához. Karitatív tevékenységének köszönhetően közösségét is erre ösztönözve, a kárpátaljai Szent Mihály Gyermekotthon lakóit segíti.

Beke Beáta

Beke Beáta

Ladóczki Vilmos (Felvidék)

A budapesti születésű Ladóczki Vilmos állami gondozott volt, aki 1975-ben került nevelőszülőkhöz Szurdokpüspökibe. Ott, a padláson találkozott régi, még őrizgetett, de már félretett használati tárgyakkal. Azonnal megérintette a varázsuk. „Merthogy ezeknek az eszközöknek lelkük van. Akkoriban az iskolában nem csak papírgyűjtés volt, hanem a régi használati tárgyakat is összeszedték a helytörténeti gyűjtemény számára. Hát valahogy így kezdődött”- vallja az egyik riportjában. Élete során sokfelé sodródott. Egyik fontos állomása volt Tiszadob. Sikeres pályafutásának kulcsfontosságú alakja Figula István, a gyermekváros akkori igazgatója, és Oláh Károly, csoportnevelő. A bőrművességet tőlük tanulta. Tizenöt éves korában megkapta bőrművesként az Ifjú iparművész címet. Az otthona élő múzeum, néprajzi gyűjtései országos hírűek. Szaktekintély lett ebben a témakörben.

Ladóczki Vilmos

Ladóczki Vilmos

Palóc Közösségért Díj:

Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság (Magyarország)

A dal és a versek fegyverével küzdenek hazánk, és a nemzet felemelkedéséért. A társaság tagjai szívügyüknek tekintik a hazaszeretet érzésének tolmácsolását.

Kupuszina (Délvidék)

A délvidéki Bácskertes, 1919-től Kupuszina, a vajdasági szórvány magyarság egyik nyugat-bácskai települése. A palóc lakosság Heves és Nyitra megyékből 1751-től, Mária Terézia rendeletére települt Kupuszinára. A több mint két évszázad alatt is megtartották hagyományaikat, viseletüket, gasztronómiájukat. Példaértékű, hogy teljesen idegen környezetben megmaradtak palócnak.

Alkotói Díj:

Pethőné Szabó Piroska (Magyarország)

Népi iparművész, aki hosszú évek óta foglalkozik hagyományőrzéssel, népi kismesterségekkel. Hímzéssel, csuházással, gyöngyfűzéssel, csipkeveréssel, és még nagyon sok mindennel. Az 1996-os év kiemelkedő szakmai sikereket hozott számára, megkapta a Népi iparművész címet.

Pethőné Szabó Piroska

Pethőné Szabó Piroska

Bocsi Éva (Magyarország)

Bocsi Éva Kézműves Remek-díjas népviseleti babakészítő népi iparművész. Babáit a legszínesebb palóc népviseletbe, a kazári-vizslási népviseletbe öltözteti. A IV. Palóc Világtalálkozó a 133. alkalom, hogy bemutatja alkotásait.

Bocsi Éva

Bocsi Éva

Szeder Fábián 1784. június 23-án, az Ipoly mentén, a Hont – megyei Csábon született, amely község a Palócföldön található. A 18. század egyik híres polihisztora, szerzetes tanár, kertész, író és néprajzkutató, évtizedeken át a pannonhalmi apátság főkertésze, a palócság első kutatója. A palócokról írt monográfiáit a kutatók a mai napig haszonnal forgatják. Írásaiban rögzíti a térség hagyományait, népviseletét, valamint beszédüknek egyes jellemző vonásait is. A reformkor kiemelkedő alakja, a bencés rend komáromfüssi jószágkormányzója, kora egyetemes kultúrájának munkálója, tanár és nevelő, irodalmár és gazdász, a magyar nyelv művelője, a palócság első, szakavatott kutatója, Benedek rendi szerzetes és áldozópap, sokoldalú tehetség volt. Szeder Fábián három területen különösen eredményesen működött. A magyar nyelv alapszabályainak lefektetése, tisztaságának megőrzése, a valóság kutatása, és a kertészet terén. Mindezek közül a magyar nyelv szeretete, őrzése és ápolása szinte a legfontosabb volt a számára.

http://felvidek.ma/2016/08/felvidekieket-is-dijaztak-a-iv-paloc-vilagtalalkozon-ismertetjuk-a-neveket/

A Szeder Fábián Közösségi Kultúráért Díjat 2017-es Szikragyújtó Napunkon a következőknek adományoztuk:

  • Agócs Ildikó és Agócs Gyula – az almágyi házaspár fáradhatatlan munkájáért kapta a díjat, mellyel a magyarság, azon belül a palóc kultúra fenntartását támogatják községükben, iskolájukban, valamint a magyarországi közösségek és Almágy község együttműködéséért, összefogásáért.

Agócs Ildikó és Agócs Gyula

  • A Bényi Kézművesház – a kurtaszoknyás falvak egyedi viseletének megtartásáért, megismertetéséért, szokásaik megőrzéséért, önfeláldozó hagyományőrző munkájáért részesült az elismerésben.

                                                                               Bényi Kézművesház

http://felvidek.ma/2017/09/jajkialtas-a-palocok-elszigeteltsegenek-megszunteteseert/

 

  • A Nagybátony Ófalusi Hagyományőrző Egyesület – Ófalu hagyományainak hű megőrzéséért és a Palóc Világtalálkozók sikeres megrendezésében való közreműködésükért kapták a díjat.
Nagybátony Ófalusi Hagyományőrző Egyesület
Nagybátony Ófalusi Hagyományőrző Egyesület Tánccsoportja

A Nagybátony Ófalusi Hagyományőrző Egyesület 2011. októberében lett bejegyezve a Balassagyarmati Városi Bíróságon 17 fő alapító taggal.  Az egyesület célja, hogy a környékünkön elfeledett népszokásokat és hagyományokat felelevenítse, ápolja és átadja a következő generációknak. Hisszük, hogy a múltunk ismerete és megértése nélkül nem lehet egészséges és tisztességes jövőnk. Meg kell őrizni apáink becsületét, anyáink szeretetét és őseink bölcsességét az utókor számára

  1. márciusában első alkalommal rendeztük meg, az egyedül Nógrád megyében volt szokás és hagyomány felelevenítését, az úgynevezett Ördöglagzit. Az idősebbek elmondása szerint az 1950-60-as években, illetve később 1988-ban  rendezték meg Bátonyterenyén – akkor még Nagybátonyban – ezt a nem szokványos lakodalmat.
  2. augusztus 8.-án a III. Palóc Világtalálkozón a színvonalas fellépés mellett a csoportunk részesült abban a megtiszteltetésben, hogy a helyi esküvői szokásokat bemutathassa és a már híres Palóc lakodalmas felvonulást a falusi ifjú pár azaz Reni és Gábor vezethesse. 2017-ben a Tar Lőrinc Baráti Kör Kuratóriuma Szeder Fábián Közösségi Kultúráért díjjal jutalmazta a Nagybátony Ófalusi Hagyományőrző Tánccsoportot a palóc kultúra és hagyományápolás és átadás céljainak megvalósításában nyújtott kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Továbbra is folyamatosan keressük azokat a szokásokat, hagyományokat, miszerint elődeink éltek és szórakoztak!

 

 

AMIT TUDNIILLIK SZEDER FÁBIÁNRÓL

A XVIII. század egyik híres polihisztora, szerzetes tanár, kertész, író és néprajzkutató. Évtizedeken át a Pannonhalmi Apátság főkertésze, a palócság első kutatója. A Palócokról írt monográfiáit a kutatók mai napig haszonnal forgatják. Írásaiban rögzíti földiei hagyományait, népviseletét, valamint beszédüknek egyes jellemző vonásait is.

A reformkor kiemelkedő alakja. „A bencés rend komáromfüssi jószágkormányzója, kora egyetemes kultúrájának munkálója: tanárés nevelőirodalmár és gazdász, a magyar nyelv művelője, a palócság első szakavatott kutatója”. A benedekrendi szerzetes ésáldozópap sokoldalú tehetség volt.

– Csáb
– Diákévek
– Pannonhalma
– Füss
– Munkásságáról
– Palóc nyelvjárásról

1784. június 23-án, az Ipoly mentén, a Hont megyei Csábon (Čebovce) született, mely község a Palócföldön található. Sajó Sándor szerint az „ipolyvölgyi magyar általában költői hajlamú nép, dalos természetű”. A falvakban bőven terem a nóta, s az értékesebb eseményeket hamarosan kidalolják a leányok. A megye „hegyes- völgyes tájaira pazarul szórta szépségeit a természet. Sötétlő erdők és kies ligetek, búsongó várromok és vidám völgyek változnak rajta. Gabonát terem a völgy, szőlőt a hegyoldal, aranyat ezüstöt a magyar hegyvidék öle”.
Szeder Imre és Brogányi Erzsébet második gyermekeként itt látta meg Szeder János (a Fábián szerzetesi neve) a napvilágot, itt gyermekeskedett, és elemi iskoláit is itt kezdte. Összesen hét testvéréről tudunk.

Csáb után két esztendőn át Naszvadon (Nesvady) tanult. Középiskola tanulmányait Érsekújvárott kezdte meg (Nové Zámky). Tanult Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban. 1808-ban (24 évesen) Vilt József győri püspök áldozópappá szentelte.
Tanított Esztergomban retorikát, Győrben poézist, Dömölkön (Celldömölk) apátsági hitszónok volt. Győrben, Nagyszombaton, Komáromban, Esztergomban igazgató is volt.
1828-ban megindította az Uránia című folyóiratot, melynek hat éven át szerkesztője volt. „Czélom az volt, hogy merjenek a’ fiatalok kezdeni, ezért többnyire mindenkinek elfogadom munkáit…” -ezt írta Kazinczynak.

1831-ben (41 évesen) Pannonhalmára került, hogy „tisztán a tudományoknak élhessen”. Termékeny, gazdag évek következtek, hiszen tanár, könyvtáros, irdalom- és nyelvtudós, mellesleg jószágkormányzó is lett rövid időn belül, szinte egyidejűleg.
1830-ben megépült Pannonhalmi Főkönyvtár berendezése, a könyvek katalogizálása részben az ő munkája. Az állományt öt fő csoportba sorolta: hittudomány, jog, bölcselet, történelem és nyelvészet.

1841-ben (57 évesen) került jószágkormányzóként Füssre, hogy a Rend csallóközi javait kezelje. 1858 augusztusában (74 évesen) ünnepelte felszentelésének 50. évfordulóját, ez volt élete utolsó nevezetes eseménye.
1859. december 13-án meghalt. Temetése december 15-én, a füssi templomban volt.
Tartalmas, gazdag, szép életút állt mögötte. Bár nem magára értette, mégis teljesen illik rá a mondás: „A tökéletes mindenhol jó helyen áll, és mindenhonnan kiragyog…”. Sírja a füssi temetőben ma is látható. Friss virágot mindig tesz rá valaki.

Munkássága

Szeder Fábián három területen különösen eredményesen működött: a magyar nyelv alapszabályainak lefektetése, tisztaságának megőrzése, a palócság kutatása és a kertészet terén. Mindezek közül a magyar nyelv szeretete, őrzése és ápolása szinte a legfontosabb volt számára. ”Az olyan aki anyai nyelvét nem tudja, nincs otthon hazájában, és olyannak látszik előttem lenni, mint a mesterséges hangokra tanított madár, mely természetes énekét elfelejti, és a nótáját hibásan vakogja” -feljegyzései között olvashatjuk.

Szeder Fábián nagyon sokoldalú ember volt. A növénytermesztés és kertészet terén is jeleskedett. Bár benedekrendi szerzetesként rá is vonatkozott a Regula intézkedése, mely szerint a „a szerzeteseknek a mezőgazdaságot előmozdítani és kézi munkával is elősegíteni szintén kötelleségükben állot”. Gazdálkodását pannonhalmi jószágkormányzóként kezdte. Komoly mértékben foglalkozott szederfatelepítéssel, selyemtenyésztéssel és fontosnak tartotta a cukorrépa termesztést is. Termesztett: kukoricát, krumplit, dinnyét, mindenféle zöldségeket, gyümölcsöket.

Milyen ember volt Fábián? Írásaiból nemcsak pontossága, a nyelv szeretete, de az életszeretet, a vidámság, olykor huncut pajzánság is előcsillan. Néhány megmaradt tanulókori jegyzete árulkodik arról, hogy már diákként előszeretettel rajzolgatott, ha nem is mindig a rajzfüzetbe. A jegyzetek szélén egy mókusfigura, vagy éppen egy tájkép, templom, domb, fák, ösvények tűnnek elő, vegyesen a tananyaghoz kapcsolódó ábrákkal.

Diákok, rendtársak, egyszerű falusi emberek, akiket tanított, akikkel beszélt, akiken segített, mind részesei lettek a gazdag érzelem és gondolatvilágának, bölcs filozófiájának, emberiségének. Ezek az emberek értették, vitték és viszik tovább üzenetét, gazdagítják és teljesítik ki életünket egészen napjainkig.

Forrás: W.Nagy Ágota: „…Az időt okosan használni…” c.könyve

http://www.dalegylet.com/index.php?option=com_content&view=article&id=48&Itemid=56

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeder_F%C3%A1bi%C3%A1n_J%C3%A1nos

Szeder Fábián: A Palóczokról szóló könyve letölthető az alábbi linken:

http://mek.oszk.hu/03700/03709/03709.pdf