Eredményhirdetés: Bátonyterenye, Gyürky-Solymossy Kastély, 2015. augusztus 8.(szombat)
I. sz. kastély előtti színpad
15:05
15:20
0:15
„Kék pántlika” népdal-és népmesemondó verseny eredményhirdetése
Eredményhirdetés
Immáron 2. alkalommal: „Szülőhazám, szép Palócföld„ képzőművészeti és irodalmi – korhatár nélküli – pályázat
A Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület (TKBK) és a Tar Lőrinc Tehetséggondozó Műhely, a III. PALÓC VILÁGTALÁLKOZÓ esemény alkalmából, képzőművészeti és irodalmi pályázatot ír ki (korhatár nélkül) „Szülőhazám, szép Palócföld” címmel.
A pályázat célja: értékeink megmutatása, rejtett értékeink felfedezése, ezáltal a „jó palócok önbizalmának, identitásának erősítése. A szülőföld, a közelebbi és távolabbi haza megbecsülése, szeretete nem kötelesség, hanem belső indíttatás. Hazánk és szűkebb szülőföldünk értékeit, hagyományait nemzedékről nemzedékre hagyományozva tudjuk átörökíteni a jövő számára. Ebből a megfontolásból, és a közelgő III. Palóc Világtalálkozó eseményére való tekintettel, igaz palóc szeretettel várjuk korhatár nélkül a pályaműveket az alábbiak szerint:
A pályázat feltételei:
– a pályamű felajánlása a III. Palóc Világtalálkozó és a közeljövőben, Bátonyterenyén létrehozandó Palócföldi Hagyatékot bemutató állandó kiállítás számára
– Képzőművészeti alkotások: festmények (olaj, tempera, gouache, akril stb. technikákkal készített alkotások), grafikák (sokszorosított vagy egyedi grafika, ide értve a számítógépes alapú képzőművészeti technikák), szobrok, kisplasztikák és fotók esetében méretbeli megkötés nincs. Egy pályázó maximum három pályaművel pályázhat.
– Irodalmi alkotások esetében:
– versek terjedelme: max. 10 versszak és/vagy 1500 karakter
A versek Palócföldről, vagy a saját palóc településről szóljanak, mutassa be, fejezze ki a pályázót a szülőföldjéhez fűződő érzelmeket. Versének formáját minden pályázó maga választja meg, de a zsűri a versek elbírálásánál figyelni fog arra, mennyire jól, tömören és találékonyan kezeli a szerző az általa választott formát, ismeri és betartja-e annak szabályait. A pályázatra 8 sornál rövidebb verset is elfogadunk, amennyiben a pályázó művét szabályos disztichonban írja, és a pályamű tartalma megfelel az epigramma műfaji követelményeinek. Ebben az esetben elfogadunk 2, 4 vagy 6 sorból álló verseket is.
– prózai alkotásoknál: elektronikus formában, A/4 oldal, 12 betűméret, Times New Roman betűtípus
Célunk, hogy a pályázók
– Palócföld és/vagy lakóhelyük múltjáról, jelenéről, jövőjéről szóló értékes gondolatokat fogalmazzon meg
– érdekes, településükhöz kötődő tevékenységekről
– értékes természeti és épített környezetről
– a település szakrális emlékeiről (templom, temető, keresztek, kálvária, szobrok stb)
– a pályázó vagy nagyszülei szülőfalujának szokásairól, hagyományairól számoljon be
– meghatározó palóc személyiségekről kutassanak és mutassák be azt a többi palóc ember számára.
Értékelés:
A beküldött pályaművek előzetes zsűrizés elé kerülnek. Az előzetes bírálaton sikerrel átesett művek versenyben maradnak a díjakért, esetleg egy antológiában való megjelenésért. A határidő lejárta előtt a bíráló bizottság tagjainak joguk van kapcsolatba lépni az ígéretes pályaművek szerzőivel, és javaslatot tenni az esetleges kisebb-nagyobb hibák javítására.
A pályaműveket kizárólag elektronikus formában a következő e-mail címen fogadjuk: palocvilagtalalkozopalyazat@gmail.com
Kérjük, hogy a pályázók a tárgy mezőbe írják be: „Szülőhazám, szép Palócföld”
Az e-mailben mindenképpen szerepeljen:
– a kategória megjelölése
– a pályamű neve
– a pályázó neve
– életkora
– lakcíme
– gyermekeknél a felkészítő/segítő pedagógus vagy szülő neve és e-mail címe, telefonszáma
– a pályázó/felkészítő telefonszáma, elérhetősége
– a megjelenéshez, megjelentetéshez/kiállításhoz való hozzájárulás
– a pályamű felajánlása a Palóc Világtalálkozó és a leendő Palócföldi Hagyatékot bemutató állandó kiállítás számára
Beküldési- és beadási határidő: 2015. május 31.
Eredményhirdetés és díjátadás: a III. Palóc Világtalálkozó ünnepélyes díjkiosztó ünnepségén lesz.
Díjazás: művészeti és életkori kategóriánként 3-3 alkotást díjazunk. A győztes alkotásokat a Mi, a XXI.sz-i palócai c. antológiában kívánjuk megjelentetni, szerzőik között értékes tárgyjutalmakat osztunk ki. Nevezési díj nincs, pályázati elvárás a pályaművek felajánlása a III. Palóc Világtalálkozó és a leendő Palócföldi Hagyatékot bemutató állandó kiállítás számára/ az antológiában való megjelenéshez való hozzájárulás.
Az alkotások beküldésével a pályázók, kiskorú gyermek esetén szülei, ill. a felkészítő tanár beleegyezésüket adják abba, hogy a beküldött pályamunkát a TLBK mind elektronikus, mind nyomtatott formában közzétegye. A pályázó mindenféle honoráriumról lemond.
A TLBK és a Tar Lőrinc Tehetséggondozó Műhely fenntartja a jogot a megjelenésre szánt pályamunkák szerkesztésére.
Az alkotásokat neves képzőművészekből és irodalmárokból álló zsűri bírálja el.
Beküldés: Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület, 3073 Tar, Ágasvár út 11.
Beküldési határidő: 2015. 05. 31. éjfél
További információ: Berze Marianna +36 30 / 698 77 03 vagy tarlorincegyesulet@gmail.com http://palocvilagtalalkozo.hu
Szeder Fábián-díjjal a palóc kultúra-, hagyomány-, értékek őrzésének területén elért eredményeket díjazzuk.
I. sz. színpad
9:30
9:40
0:10
Szeder Fábián-díj átadása
Díjkiosztó ünnepség
A díjaknak (ösztöndíjaknak) sajátos szerepük van a szakmai testületek esetében: a szakmai értékelés, az odaítélés folyamata (javaslattevés, odaítélés) a szakmai társas élet része. A közösségi összetartó szálak erősítése is. A díjak odaítélése során kialakult viták – ha mégoly személyre szólóak is – alkalmat adnak szakmai számvetésre, összemérésre és közösen kialakítható szakmai és etikai normatívák létrehozására…
A szakmai testület esetében a díj kiosztása különleges esemény: az egymás iránti elismerés, a másik iránti érdeklődés ünnepe is. (Akadémiai életünkben másfél százada mindig kiemelkedő esemény volt a díjak kiosztása.) Ezért is az új díjrendszer formálásánál különösen ügyelni kell arra, hogy milyen közönség előtt, milyen alkalommal adjuk át a díjakat. A csak a szakmai testület (osztály, elnökség) által és csak a kutatómunkáért adományozott díjakat kívánatos szakmai fórumokon – közgyűlések, osztályülések – átadni.
Ugyanakkor a díjak (ösztöndíjak) odaítélése a tudomány és társadalom kapcsolatrendszerének egyik eseménye is. Megmutat(hat)ja a társadalomnak (azon belül a politikai és üzleti elitnek) a tudomány társadalmi hasznosságát. Akadémiánk esetében fokozottan segítheti a nyitott Akadémia elvének érvényesülését. Ez azt jelenti: az Akadémia zárt, elitista intézmény, de a kutatói gondolkodás és a kutatásszervezet fejlődése érdekében állandó kapcsolatot kíván fenntartani a társadalommal. Ugyanakkor a társadalommal el akarja fogadtatni, hogy a társadalom érdekében „ilyen”. http://epa.oszk.hu/00700/00775/00005/1999_05_09.html
A Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület 2013-ban, az I. Palóc Világtalálkozó előtt alapította meg a Szeder Fábián-díjat. A Szeder Fábiánról elnevezett kitüntetéstannak az egyénnek, megosztott díj esetében személyeknek– legfeljebb 3 főnek –, csoportnak, közösségnek kívánja évről évre megítélni, akit, akiket a palóc kultúra-, hagyomány-, érték őrzésében a legjelentősebb képviselőjének tekint a Szervező Bizottság. Itt jogosan vetődik fel az igazságosság kérdése, hiszen a díjak odaítélésében a szubjektív egyéni akarat is szerepet játszik, de reméljük, a díj minden évben megtalálja jogos „tulajdonosát/tulajdonosait”!
Duray Miklós Losoncon született. Szlovákiai magyar politikus, író, az egyik meghatározó felvidéki közgondolkodó. Eredeti foglalkozása szerint geológus. „Neve felvidéki vonatkozásban az 1960-as évek közepétől lett közismert, amikor az akkori politikai hatalomtól független ifjúsági mozgalmat kezdett szervezni, Kárpát-medence szerte az 1970-es évek végén vált ismertté, amikor a felvidéki magyar iskolák védelmére polgárjogi tevékenységbe kezdett és a világ magyarsága akkor ismerhette meg a nevét, amikor jogvédői munkásságáért 1982-ben először letartóztatták. Sorsának sajátossága, hogy a rendszerváltás után is folyamatosan ki akarták őt szorítani életeleméből, a közéletből. Kezdetben az ifjú kommunistákra hasonlító rendszerváltók, majd a globalisták kegyeit kereső, pénzért mindenre kész Jánosok” – fogalmazott laudációjában Ember István.
Amerikai egyetemen is tanított, és címzetes egyetemi docens. Több állami kitüntetés birtokosa, a Magyar Örökség Díjat ugyancsak megkapta.
Duray Miklós sokat publikál. Első könyvei az Amerikai Egyesült Államokban jelentek meg. Eddig tizenhárom tanulmány és esszékötete jelent meg, és most van előkészületben további négy.
A palócság legnagyobb kitüntetését vette át augusztus 6-án, a IV. Palóc Világtalálkozón.
Duray Miklós a díjjal
Toldi István (Délvidék)
A vajdasági magyar mesemondók egyik legjobbika, szülőfalujában, Kupuszinán él családjával. A vidék szinte legbővebb meserepertoárjával rendelkező mesemondó. Fontosnak tartja, hogy minden érdeklődő gyermeknek legyen alkalma felnőttől mesét hallgatni. Toldi István a Vajdaságban a palóc népmesei kincs őrzője. Elismerésre méltó az önzetlen, fiatalokkal való foglalkozása, a hagyományörökítő vállalása.
Toldi István a Magyar Kultúra LovagjaToldi István
Füst Antal (Magyarország)
Nyugalmazott egyetemi tanárként megírta szinte az összes Nógrád megyei várnak a történetét. Helytörténeti és irodalmi tevékenységéért szintén a Szeder Fábián Életmű Díjjal tüntették ki.
Prof.Dr. Füst AntalFüst Antal átveszi az elismerést
Szeder Fábián Ifjú Tehetség Díj:
Haraszti Júlia és Haraszti Marcsi (Magyarország)
A tízéves ikrek, tíz gyermekes, maconkai családba születtek. Édesanyjuk mellett, Szekécs Kálmánné Rozi nénitől tanulták a legtöbb maconkai népdalt. Ő ismerte fel szép hangjukat, és neki köszönhetően már ötéves korukban színpadon álltak. Ma az egész ország ismeri őket, szívesen hallgatja jellegzetes palóc hangzóikat, és gyönyörködik szemkápráztató palóc viseleteikben.
Julcsi és MarcsiHaraszti Júlia és Haraszti Marcsi
Szeder Fábián Fiatal Közösségépítő Díj:
Beke Beáta (Felvidék)
A lekenyei születésű Beke Beáta neve nem ismeretlen Felső-Gömörben. Széles körű társadalmi tevékenységét az ott élők jól ismerik. Igazi közösségépítő. A Felvidék.ma tudósítója, így az írásaiból rendszeresen értesülhetünk a gömöri régió magyarságának helyzetéről. A Szövetség a Közös Célokért Társulás rozsnyói munkatársa. Már csak munkájából adódóan is a magyar–külhoni magyar kapcsolatok erősítésén dolgozik.
Több sikeres rendezvényt tud magam mögött. Legújabban a Csemadokos tevékenysége keretén belül is, a családoknak igyekszik mind szélesebb teret biztosítani a minőségi magyar kultúrához. Karitatív tevékenységének köszönhetően közösségét is erre ösztönözve, a kárpátaljai Szent Mihály Gyermekotthon lakóit segíti.
Beke BeátaBeke Beáta
Ladóczki Vilmos (Felvidék)
A budapesti születésű Ladóczki Vilmos állami gondozott volt, aki 1975-ben került nevelőszülőkhöz Szurdokpüspökibe. Ott, a padláson találkozott régi, még őrizgetett, de már félretett használati tárgyakkal. Azonnal megérintette a varázsuk. „Merthogy ezeknek az eszközöknek lelkük van. Akkoriban az iskolában nem csak papírgyűjtés volt, hanem a régi használati tárgyakat is összeszedték a helytörténeti gyűjtemény számára. Hát valahogy így kezdődött”- vallja az egyik riportjában. Élete során sokfelé sodródott. Egyik fontos állomása volt Tiszadob. Sikeres pályafutásának kulcsfontosságú alakja Figula István, a gyermekváros akkori igazgatója, és Oláh Károly, csoportnevelő. A bőrművességet tőlük tanulta. Tizenöt éves korában megkapta bőrművesként az Ifjú iparművész címet. Az otthona élő múzeum, néprajzi gyűjtései országos hírűek. Szaktekintély lett ebben a témakörben.
Ladóczki VilmosLadóczki Vilmos
Palóc Közösségért Díj:
Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság (Magyarország)
A dal és a versek fegyverével küzdenek hazánk, és a nemzet felemelkedéséért. A társaság tagjai szívügyüknek tekintik a hazaszeretet érzésének tolmácsolását.
Kupuszina (Délvidék)
A délvidéki Bácskertes, 1919-től Kupuszina, a vajdasági szórvány magyarság egyik nyugat-bácskai települése. A palóc lakosság Heves és Nyitra megyékből 1751-től, Mária Terézia rendeletére települt Kupuszinára. A több mint két évszázad alatt is megtartották hagyományaikat, viseletüket, gasztronómiájukat. Példaértékű, hogy teljesen idegen környezetben megmaradtak palócnak.
Alkotói Díj:
Pethőné Szabó Piroska (Magyarország)
Népi iparművész, aki hosszú évek óta foglalkozik hagyományőrzéssel, népi kismesterségekkel. Hímzéssel, csuházással, gyöngyfűzéssel, csipkeveréssel, és még nagyon sok mindennel. Az 1996-os év kiemelkedő szakmai sikereket hozott számára, megkapta a Népi iparművész címet.
Pethőné Szabó PiroskaPethőné Szabó Piroska
Bocsi Éva (Magyarország)
Bocsi Éva Kézműves Remek-díjas népviseleti babakészítő népi iparművész. Babáit a legszínesebb palóc népviseletbe, a kazári-vizslási népviseletbe öltözteti. A IV. Palóc Világtalálkozó a 133. alkalom, hogy bemutatja alkotásait.
Bocsi ÉvaBocsi Éva
Szeder Fábián 1784. június 23-án, az Ipoly mentén, a Hont – megyei Csábon született, amely község a Palócföldön található. A 18. század egyik híres polihisztora, szerzetes tanár, kertész, író és néprajzkutató, évtizedeken át a pannonhalmi apátság főkertésze, a palócság első kutatója. A palócokról írt monográfiáit a kutatók a mai napig haszonnal forgatják. Írásaiban rögzíti a térség hagyományait, népviseletét, valamint beszédüknek egyes jellemző vonásait is. A reformkor kiemelkedő alakja, a bencés rend komáromfüssi jószágkormányzója, kora egyetemes kultúrájának munkálója, tanár és nevelő, irodalmár és gazdász, a magyar nyelv művelője, a palócság első, szakavatott kutatója, Benedek rendi szerzetes és áldozópap, sokoldalú tehetség volt. Szeder Fábián három területen különösen eredményesen működött. A magyar nyelv alapszabályainak lefektetése, tisztaságának megőrzése, a valóság kutatása, és a kertészet terén. Mindezek közül a magyar nyelv szeretete, őrzése és ápolása szinte a legfontosabb volt a számára.
A Szeder Fábián Közösségi Kultúráért Díjat 2017-es Szikragyújtó Napunkon a következőknek adományoztuk:
Agócs Ildikó és Agócs Gyula – az almágyi házaspár fáradhatatlan munkájáért kapta a díjat, mellyel a magyarság, azon belül a palóc kultúra fenntartását támogatják községükben, iskolájukban, valamint a magyarországi közösségek és Almágy község együttműködéséért, összefogásáért.
Agócs Ildikó és Agócs Gyula
A Bényi Kézművesház – a kurtaszoknyás falvak egyedi viseletének megtartásáért, megismertetéséért, szokásaik megőrzéséért, önfeláldozó hagyományőrző munkájáért részesült az elismerésben.
A Nagybátony Ófalusi Hagyományőrző Egyesület – Ófalu hagyományainak hű megőrzéséért és a Palóc Világtalálkozók sikeres megrendezésében való közreműködésükért kapták a díjat.
AMIT TUDNIILLIK SZEDER FÁBIÁNRÓL
A XVIII. század egyik híres polihisztora, szerzetes tanár, kertész, író és néprajzkutató. Évtizedeken át a Pannonhalmi Apátság főkertésze, a palócság első kutatója. A Palócokról írt monográfiáit a kutatók mai napig haszonnal forgatják. Írásaiban rögzíti földiei hagyományait, népviseletét, valamint beszédüknek egyes jellemző vonásait is.
A reformkor kiemelkedő alakja. „A bencés rend komáromfüssi jószágkormányzója, kora egyetemes kultúrájának munkálója: tanárés nevelő, irodalmár és gazdász, a magyar nyelv művelője, a palócság első szakavatott kutatója”. A benedekrendi szerzetes ésáldozópap sokoldalú tehetség volt.
1784. június 23-án, az Ipoly mentén, a Hont megyei Csábon (Čebovce) született, mely község a Palócföldön található. Sajó Sándor szerint az „ipolyvölgyi magyar általában költői hajlamú nép, dalos természetű”. A falvakban bőven terem a nóta, s az értékesebb eseményeket hamarosan kidalolják a leányok. A megye „hegyes- völgyes tájaira pazarul szórta szépségeit a természet. Sötétlő erdők és kies ligetek, búsongó várromok és vidám völgyek változnak rajta. Gabonát terem a völgy, szőlőt a hegyoldal, aranyat ezüstöt a magyar hegyvidék öle”.
Szeder Imre és Brogányi Erzsébet második gyermekeként itt látta meg Szeder János (a Fábián szerzetesi neve) a napvilágot, itt gyermekeskedett, és elemi iskoláit is itt kezdte. Összesen hét testvéréről tudunk.
Csáb után két esztendőn át Naszvadon (Nesvady) tanult. Középiskola tanulmányait Érsekújvárott kezdte meg (Nové Zámky). Tanult Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban. 1808-ban (24 évesen) Vilt József győri püspök áldozópappá szentelte.
Tanított Esztergomban retorikát, Győrben poézist, Dömölkön (Celldömölk) apátsági hitszónok volt. Győrben, Nagyszombaton, Komáromban, Esztergomban igazgató is volt.
1828-ban megindította az Uránia című folyóiratot, melynek hat éven át szerkesztője volt. „Czélom az volt, hogy merjenek a’ fiatalok kezdeni, ezért többnyire mindenkinek elfogadom munkáit…” -ezt írta Kazinczynak.
1831-ben (41 évesen) Pannonhalmára került, hogy „tisztán a tudományoknak élhessen”. Termékeny, gazdag évek következtek, hiszen tanár, könyvtáros, irdalom- és nyelvtudós, mellesleg jószágkormányzó is lett rövid időn belül, szinte egyidejűleg.
1830-ben megépült Pannonhalmi Főkönyvtár berendezése, a könyvek katalogizálása részben az ő munkája. Az állományt öt fő csoportba sorolta: hittudomány, jog, bölcselet, történelem és nyelvészet.
1841-ben (57 évesen) került jószágkormányzóként Füssre, hogy a Rend csallóközi javait kezelje. 1858 augusztusában (74 évesen) ünnepelte felszentelésének 50. évfordulóját, ez volt élete utolsó nevezetes eseménye.
1859. december 13-án meghalt. Temetése december 15-én, a füssi templomban volt.
Tartalmas, gazdag, szép életút állt mögötte. Bár nem magára értette, mégis teljesen illik rá a mondás: „A tökéletes mindenhol jó helyen áll, és mindenhonnan kiragyog…”. Sírja a füssi temetőben ma is látható. Friss virágot mindig tesz rá valaki.
Munkássága
Szeder Fábián három területen különösen eredményesen működött: a magyar nyelv alapszabályainak lefektetése, tisztaságának megőrzése, a palócság kutatása és a kertészet terén. Mindezek közül a magyar nyelv szeretete, őrzése és ápolása szinte a legfontosabb volt számára. ”Az olyan aki anyai nyelvét nem tudja, nincs otthon hazájában, és olyannak látszik előttem lenni, mint a mesterséges hangokra tanított madár, mely természetes énekét elfelejti, és a nótáját hibásan vakogja” -feljegyzései között olvashatjuk.
Szeder Fábián nagyon sokoldalú ember volt. A növénytermesztés és kertészet terén is jeleskedett. Bár benedekrendi szerzetesként rá is vonatkozott a Regula intézkedése, mely szerint a „a szerzeteseknek a mezőgazdaságot előmozdítani és kézi munkával is elősegíteni szintén kötelleségükben állot”. Gazdálkodását pannonhalmi jószágkormányzóként kezdte. Komoly mértékben foglalkozott szederfatelepítéssel, selyemtenyésztéssel és fontosnak tartotta a cukorrépa termesztést is. Termesztett: kukoricát, krumplit, dinnyét, mindenféle zöldségeket, gyümölcsöket.
Milyen ember volt Fábián? Írásaiból nemcsak pontossága, a nyelv szeretete, de az életszeretet, a vidámság, olykor huncut pajzánság is előcsillan. Néhány megmaradt tanulókori jegyzete árulkodik arról, hogy már diákként előszeretettel rajzolgatott, ha nem is mindig a rajzfüzetbe. A jegyzetek szélén egy mókusfigura, vagy éppen egy tájkép, templom, domb, fák, ösvények tűnnek elő, vegyesen a tananyaghoz kapcsolódó ábrákkal.
Diákok, rendtársak, egyszerű falusi emberek, akiket tanított, akikkel beszélt, akiken segített, mind részesei lettek a gazdag érzelem és gondolatvilágának, bölcs filozófiájának, emberiségének. Ezek az emberek értették, vitték és viszik tovább üzenetét, gazdagítják és teljesítik ki életünket egészen napjainkig.
Forrás: W.Nagy Ágota: „…Az időt okosan használni…” c.könyve
Teremtőtől kapott hittel, krisztusi szeretet jegyében gyógyítani.
Több évtizedes kutatói és klinikai tapasztalataimat, tudásomat kívánom ötvözni a holisztikus gondolkodással és az elfelejtett, évezredes népi bölcsességekkel.
Jakab Sándor, a III. Palóc Világtalálkozó védnökének bemutatkozó levele:
Jakab Sándor_Kenyeres Oszkárral
Jakab Sándor vagyok,a felvidéki Ipolyságon születtem,az Ipolyság melletti Tesmag nevű falucskában élek születésem óta.Büszke vagyok arra,hogy itt élhetek és arra is,hogy palócként tehetem ezt! 3 éve a Duna televízióban látható honismereti-turisztikai magazinműsor,a Hazajáró egyik szereplője lettem.Óriási lehetőségnek és küldetésnek tartom,hogy palócként járhatom be,mutathatom meg a tévénézőknek a Kárpát-medence gyönyörű tájait.Rengeteg szép helyen volt szerencsém megfordulni,nagyon sok jó magyar emberrel találkozhattam a Hazajáróban eltöltött 3 év alatt,de mikor itthon vagyok Palócföldön,a földijeim,a palócok között,az jelenti nekem az igazi lelki békét.Szívügyemnek tartom a palócok lakta sokszor meseszerű vidékek népszerűsítését,a palócok kultúrájának,hagyományaiknak bemutatását a túrázó,kiránduló vagy az egyszerűen csak erre fogékony embereknek..
Érettségi után családi indíttatásra jogász lett. A Kőrösi Csoma Akadémián tanított, 2008-ban megalapította a Szent Korona Szabadegyetemet. Gyakori előadó kulturális rendezvényeken. Solymáron él.
Előadásai többnyire a magyar nemzet múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a hajdani és a jelenkori társadalmi berendezkedés összevetéséről és a magyarság jelképeinek valós értelmezéséről szólnak. Legfontosabb küldetésének a Szent Korona-tan tanulmányozását tekinti; értelmezése szerint a tan lényege az igazság és ige, célja az ország „lelkileg felébresztése”.
Matek Kamill
őstörténet-kutató, kristálygyógyász
Hosszú utat jártam be virtuálisan az „anyagtudományoktól” a határtudományokon át egészen az ezotéria világáig. Úgy érzem, örökké úton leszek, hogy megfejtsem az ősi civilizációk ezoterikus és műszaki titkait. Gyalogoltam a dogonok földjén Maliban, Szudánban a piramisokkal és a Kerma Kultúrával ismerkedtem, Etiópiában a kolostorokat és sziklatemplomokat jártam, végig látogattam Peru és Bolívia ősi hagyatékait, Egyiptom összes feltárt piramisát, gyalogoltam Kolumbia elveszett városában, bejártam az egykori Mayax piramisait (Honduras, Guatemala , és Mexikó, Belize területén), Libanon megalitjait vizsgálgattam és Bosznia új feltárásain már a kezdetektől fogva jelen voltam. Ily módon raktam össze a világ őstörténeti mozaikját , amelyet igyekszem teljesebbé és teljesebbé tenni, másokkal is megosztani.
Mónus József többszörös világrekorder tradicionális távlövő íjász. 2012. augusztus 24-én a belső-mongóliaiErgun városában rendezett íjászversenyen saját készítésű íjával és nyílvesszőjével 653 méteres távolságra lőtt el, amivel felállította a távlövés új világrekordját.
A korábbi rekordot is Mónus tartotta: 2010 márciusában egy budapesti rendezvényen 508,74 méteres lövéssel megdöntötte a távlövés addig nyilvántartott, 784 éves rekordját, ami 502,5 méter volt. Szintén ő tartja a legmesszebbre leadott sikeres találat rekordját is: a 2012-es Kurultájon 453 méteres távolságból leadott hat lövéséből egy nyílvesszővel eltalálta a 140*140 centiméteres méretű céltáblát.
2014. szeptemberében az Egyesült Államokbeli Wendoverben, három nap alatt hat világcsúcsot állított fel távlövő íjászatban és korlátlan kategóriában 538,400 méterre lőtte ki nyílvesszőjét.
Dibáczi Enikő
Bemutatkozás
Születtem Tigris évében, Ikrek havában, felnőttem Szolnok megyében egy kis falucskában. Pedagógus szüleim szerető szigora, nagyszüleim fehérre meszelt háza, az alföldi mesevilág, sokáig kísértek utamon. Innen hoztam a magyar népi kultúra iránti érdeklődésemet.
Gyermekkorom pazar és hatalmas „játszótere”: a Holt-Tisza partja a maga természeti közegével, megláttatta velem a világban rejlő isteni szépséget.
A csillagos ég szemlélése már korán mély igazságokra „oktatott”, mutatva tér és idő összefüggéseit, látszat és valóság viszonylagosságát, és csillagképek formájában az égre írt mítoszokat.
Különösen érdekel az egyes vallások tanításainak összehasonlítása, hogy egy-egy kérdésre milyen választ adnak. Tiszteletben tartva minden hitet, nem akarom egyiket sem „egyedül üdvözítőnek” bemutatni, mert egyiket sem tekintem a többi felett állónak. Főleg azt keresem bennük ami egyező, ami közös platform lehet, ami az Egy Közös Forrásból ered.
Kiemelten foglalkozom azonban az ősi magyar hitvilággal. Fontosnak tartom azt is megjeleníteni, hogy őseink vallása, filozófiája, mitológiája, ezek alaptételei hogyan nyilvánulnak meg az erkölcsiségében, és hogyan szövik át a mindennapokat.
Pedagógusként tudom, milyen fontos gyermekeinket EMBERnek, férfinak/nőnek, illetve Magyarnak, a szűkebb közösség boldog, alkotó tagjának nevelni Ezért végeztem tanulmányaimat (illetve most is tanulok), ezért dolgozom, hogy pedagógusként segíthessek a hozzám fordulóknak.
A Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület (röviden:TLBK) helyi igényekre válaszolva jött létre még 2009-ben, de hivatalosan csak a következő évben sikerült elismertetni a közösség tevékenységét. Elsősorban a hagyományőrzést, a közösség történelmének, hagyományainak felelevenítését, átörökítését tűztük ki célul, de fontossági sorrendünkben az elsők között van a határon túli MAGyarsággal való kapcsolatfelvételt, kapcsolattartást, széleskörű kapcsolattartás is, valamint a méltatlanul mellőzött falusi élet szépségének, pozitívumainak hirdetését, példamutatását megmutatni az ország és a Kárpát-medencében élő lakosságnak. Önkéntes munkánkkal szeretnénk példával elől járni abban, hogy a családi életünk mellett nagyon fontos a szűkebb közösséggel, lakókörnyezetünkkel is foglalkozni, és mindent megtenni annak érdekében, hogy e válsággal teli időszakban is megmaradjunk embernek, MAGyaroknak, jó palócoknak!
https://www.heol.hu/heves/kozelet-heves/szeder-fabian-dij-az-egri-csillagok-nepdalkor-vezetojenek-626374/
